s, És akkor az volt a következő dolog, hogy "69-ben összehívott a TIT [Tudo¬
mányos Ismeretterjesztő Társaság] egy konferenciát, ahova meg volt hívva
a Marosánné is, meg olyan egyetemisták, akik összejártak, nyelvészek, szo¬
ciológusok és azt mondták, hogy ez így nem nagyon működik, hogy nem
tudunk semmit a romákról. És akkor nagyjából ezen a TIT-konferencián
összeveszett a régi, meg az új generáció, hogy ez azért mocskos dolog, ami
itt van, voltak, akik mondták, hogy ki kéne tán mondani megint, hogy
nemzetiség, és meg kéne szüntetni ezt a nemzetiségi elnyomást. A másik,
hogy talán a nyomorúságról is kéne valamit mondani, hogy hogyan kéne
megszüntetni.”27
A konferencia tanulságait levonva a Minisztertanács elrendelte a bizottságok
létrehozását, először vidéken, később Budapesten. Az egyes bizottságokba,
kissé ad hoc módon, bekerültek a , régi rendszer asszimildtorai”™"’, vagyis
minisztériumi főosztályvezetők, rendőrök, tanácselnökök, illetve fiatalabb,
kritikusabb hozzáállású (nem ritkán roma származású) népművelők, szoci¬
ális munkások. Az asszimiláció és az emancipáció hívei együtt kezdtek el
a helyi cigányügyi koordinációs bizottságoknál dolgozni, a mentalitásbeli
distinkció pedig markánsan meghatározta a bizottságok munkáját, ahogyan
az a Józsefváros esetében is látszik. Mivel a Cigányszövetség hirtelen meg¬
szüntetéséről és a párthatározatban megfogalmazott szigorú asszimilációtól
függetlenül nem szűntek meg a cigánysággal kapcsolatos társadalmi intéz¬
kedések (a "60-as évek folyamán zajlottak vidéken és a fővárosban például
a telepfelszámolási programok), a párt 1969-ben létrehozta a szóban forgó
tárcaközi bizottságot. A cigányügyi koordinációs bizottságoknak, a fennma¬
radt iratok alapján, meglehetősen összetett, a gyakorlatban rendszerezetlen
feladatai voltak. Budapesten foglalkoztak , azon kerületek beszámoltatásával,
ahol a cigány lakosság számánál és szociális hátrányánál fogva kiemelt tevé¬
kenység szükséges"," valamint a cigánytelepek felszámolásának és a lakáshoz
jutás folyamatának évenkénti áttekintésével. Oktatási, művelődési témájú
előterjesztéseket fogalmaztak, valamint vizsgálták , a társadalmi és tanácsi
szervek, vállalatok, szövetkezetek tevékenységét a cigány lakosság hátrányos
helyzetének felszámolása érdekében". Az 1974-es budapesti Végrehajtó Bi¬
zottság határozata alapján a főváros hét, cigányok által legsűrűbben lakott
kerületében hoztak létre kerületi koordinációs bizottságokat."
Részlet a Bársony Jánossal 2009. december 14-én készített interjúból.
25 Részlet a Bársony Jánossal 2009. december 14-én készített interjúból.
79 1981. Budapest Fővárosi Tanács Végrahajtó Bizottság, Cigányügyi Koordinációs Bizottság XXIII.
102. e.
1981. Budapest Fővárosi Tanács Végrehajtó bizottság, Cigányügyi Koordinációs Bizottság XXIII.