Page 84 [84]
Józsefváros története e 83
rület 20. századi történetének legjelentősebb épített környezetbeli beavatko¬
zására azután került sor, hogy Budapest Általános Városrendezési Tervében
a főváros két legelavultabb városnegyedének, Óbudának és Józsefvárosnak
a rekonstrukciója felmerült. Miután a dokumentum?" a két, nagymértékben
elöregedett városrészt gazdasági, szociális, valamint városépítési szempont¬
ból is szanálásra megérettnek gondolta, még az "50-es évek végén előkészítő
tanulmányokat kezdtek végezni. A végül a IV. és V. ötéves terv részét képző
Józsefvárosi rekonstrukciós terv, melyet 1958-ban hagytak jóvá, a felmérést
végző Budapesti Városépítési Tervező Vállalat szerint a József körút - Üllői
út - Szigony utca - Tömő utca - Illés utca — Baross utca által határolt terület
teljes szanálását jelentette volna. A várospolitika azonban felismerte, hogy
ez olyan nagy számú ház bontásával járna, ami nem volt kivitelezhető, ezért
a részleges és szakaszos rekonstrukció mellett döntöttek." Az előkészítő ta¬
nulmányok során felmérték a nevezett terület épített környezetének pontos
állapotát, jellegét. Eszerint a lakóépületek 4096-a földszintes ház volt, a laká¬
sok 70%-a pedig egyszobas vagy egyhelyiséges, mindéssze 39%-ukban volt
WG; Jözsefväros helybeni lakossäganak 60%-a az ilyen, alacsony komfort¬
tal bíró lakásokban lakott. A városrész rekonstrukciójának tervét 1958-ben
hagyták jóvá, eszerint 8300 lakás építése, 6708 lakás bontása és 2670 meglévő
lakás megtartása volt a cél. Ennek megfelelően a szanálási arány 61,9% volt.
A megmaradt térszerkezet, vagyis, hogy a lakótelepi tömböt minden irány¬
ból (a Baross, a Tömő, az Illés utcában, valamint a nagykörúton) körbevették
a régi építésű, komfort nélküli, elhanyagolt házak, egészen a 2000-2010-es
évek elejéig, a nagyszabású, több utca teljes újraépítésével járó Corvin-Szi¬
gony projekt megindulásáig fennállt. A tömbrekonstrukció előkészítő mun¬
kálatai 1965-ben indultak meg, 1972-től pedig az első ütemben csaknem két¬
ezer összkomfortos lakást, a második ütemében több mint nyolcszáz lakást
építettek. Az újonnan kialakított városrész szerkezeti rendszerének alapjául
a kelet-nyugati tengelyt alkotó Práter utca, valamint az erre merőlegesen ter¬
vezett, kiszélesedő, észak-déli tengelyt képező Szigony utca szolgált. A la¬
kótelep kiszolgálására új közintézmények; általános iskola, óvoda, bölcsőde,
orvosi rendelő is épült." A Práter és Szigetvári utcák bontásáról személyes
kommentárokkal kísért fotók találhatóak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Budapest Gyűjtemény által fenntartott, de közösségi alapon működő József¬
városi Topotéka városrész-történeti gyűjtemény honlapján. A fotós és egyko¬
ri lakos Radák Gabriella megjegyzései azt a Perczel Anna által is hangsúlyo¬
208 Józsefváros rekonstrukciója. FŐBER-sorozat 5. kötete. 1975.
209 Kondor Attila Csaba - Szabó Balázs 2007: A lakáspolitika hatása Budapest városszerkezetére az
1960-as és az 1970-es években. Földrajzi Értesítő. LVI. 3-4. 252.
no Településképi Arculati Kézikönyv Józsefváros 2017 (http://jvo.hu/dokumentumok/618 tak terve¬
zet velemenyezesre.pdf) 93.