Page 82 [82]
Józsefváros története e 81
napi szolgáltatások szintjén sokat kínált. A második világháború előtti Kö¬
zépső-Józsefvárosban, épp azokban az utcákban és tereken, melyek a "90-es
évekre a leginkább stigmatizálttá, hírhedtté váltak (Mátyás tér, Kálvária tér
és a köztük húzódó utcák), mozik, boltok sorjáztak, a lombos fákkal kísért
utcakép is sokkal vidámabb, vonzóbb volt. Ez a múltban megszépülő, idilli
VIII. kerület mára furcsa ellenképe mindazon városnegyed-reprezentációk¬
nak, melyek a nyóckert a , pesti Harlemként", gettóként, vagyis egy idegen és
marginalizált környékként ábrázolják.
Józsefváros története
az államszocializmus évtizedei alatt
A "60-as évekkel kezdődően a VIII. kerület története radikálisan megvál¬
tozott: innentől kezdve fonódott össze a budapesti cigányságéval; a két tör¬
ténetszál együtt pedig a gettósodás, a nagyvárosi slum szimbólumává vált.
A szocialista korszak Józsefvárosra ható társadalmi, urbanizációs döntései
együtt formálták azt a jellegzetes városnegyedet, amelyet a rendszerváltásra
a végérvényes magára hagyatottság, az erőteljes térbeli és szociális szegregá¬
ció jellemzett. Az addig is leszakadó kerület teljes marginalizálódását, amely
főként a romák által lakott, stigmatizált térben zajlott, egyfelől a korszak ál¬
talános cigánypolitikájának, illetve lakáspolitikájának döntésein keresztül,
másrészt az erre az időszakra már (relatíve) bőségesebben rendelkezésre álló
budapesti levéltári iratok alapján lehetett megvizsgálni.
A következő oldalakon azokat az összefüggéseket igyekeztem feltárni,
amelyek a különböző urbanisztikai, kerületfejlesztési, illetve cigányokkal
kapcsolatos pártpolitikai döntések között húzódtak. A különböző, gyakran
egymásnak ellentmondó diskurzusok, illetve az az általános tehetetlenség és
magára hagyás, melyek a VIII. kerülettel kapcsolatos szocialista intézkedé¬
seket jellemezték, együttesen formálták a városrész fokozatosan kialakuló
és elterjedő , cigánygettó" képét. Olyan kérdésekre kerestem a választ, mint
hogy melyek voltak azok az intézkedések, város- és kerületpolitikai döntések,
amelyek oda vezettek, hogy a demokratikus átrendeződés idejére Józsefvá¬
ros a hírhedt, megbélyegzett kerületté váljon? Hogyan választható el, hogy
az egyes döntések a kerület roma lakosságát, vagy magát a stigmatizált teret
célozták? Mikortól kelt önálló életre a szimbolikus gettó, amelyben egyesek
sbent rekedtek", mások pedig kívülről figyelték, véleményezték, vagy éppen
döntéseket hoztak vele kapcsolatban?
1962-ben az MSZMP VIII. kerületi Végrehajtó Bizottsága részletes beszá¬
molót készített a kerület állapotáról, számba véve a felújítandó területeket,
a kerület házainak műszaki állagát, valamint a tervezett rendezési feladato¬