Oldal 29 [29]
28 s Köztes terek
terekben nehezebben alakulhat ki az ott élők társas kapcsolatrendszerének
térhez köthető formája." Balázs András Család és szomszédság a Magdolna
negyedben, Gettó-e a szegregátum? című disszertációja a hálózatkutatás és
a kulturális antropológia résztvevő megfigyelésen alapuló módszertanával
azt vizsgálta, hogy mennyiben záródnak be ténylegesen Középső-Józsefváros
roma lakói a láthatatlan gettó falai közé. Balázs kutatásai, ellentmondva a
francia modellnek, a vizsgált városnegyed elzártáságát nem az intézményes,
jogi úton történő kirekesztésben látja, hanem éppen a társadalmi kapcsola¬
tok töredezettségében, a rokoni-családi viszonyok felszakadásában és a váro¬
si középrétegekkel való együttműködés hiányában."
A földrajztudományban a negyed valójában nem definiálható földrajzi
valóságként, inkább úgy jelenik meg, mint a tér egy olyan darabja, amelyhez
nem rendelhető sem pontos hely, sem pontos mérték. A francia városi föld¬
rajztudományos diskurzusban az 1970-es években új szempontok kerültek
előtérbe, melyek a negyeddel kapcsolatban három posztulátumot fogalmaz¬
tak meg: a társadalmi élet lezártságát, az ott zajló tevékenységek bizonyos
fokú autonómiáját, valamint, hasonlóan a szociológiai kontextusban is tár¬
gyaltakhoz, a közelségi viszonyok elsődlegességét a szociabilitás hálójának
strukturálódásában." A 80-as években ezután sokasodni kezdtek a negyedre
irányuló kutatások: az első hullámban a Chicagói Iskola, valamint a Georg
Simmel, Maurice Halbwachs és Manuel Castells inspirálta munkák voltak jel¬
lemzőek. Míg Simmel német szociológus nyomán a várost a modern életmód
kifejeződéseként vizsgálták, melynek egyszerre individualizáló és uniformi¬
záló hatása a városnegyedekkel kapcsolatban is különösen fontos volt, addig
a neomarxista Castellstől a bevezetőben már említett , dual city" és a városi
leszakadás, kirekesztettség elméletei voltak relevánsak." A 80-as évektől zaj¬
ló kutatásokban tehát a negyedet nem önmagában, hanem a város egészé¬
hez való pozíciójának függvényében vizsgálták és nem pusztán társadalmi
produktumként tekintettek rá, hanem a tér és társadalom együttműködését
látták benne. A második hullámban a kvalitatív, a szociálpszichológia, antro¬
pológia eszköztárát felhasználó kutatások kerültek előtérbe, amelyeknél a vá¬
rosnegyed önálló és egyben transzdiszciplináris kutatási tárggyá vált, mely
44 Authier et al: i. m. 29-30.
* Dr. Balázs András 2019: Család és szomszédság a Magdolna negyedben. Gettó-e a szegregátum? Deb¬
receni Egyetem.
4° Humain-Lamoure, Anne-Lise 2006: Le quartier comme objet en géographie. In Authier, Jean-Yves
- Bacqué, Marie-Hélene et Guérin-Pace, Franc (eds.): Le quartier, Enjeux scientifiques, actions poli¬
tiques et pratiques sociales. La Découverte. 41-43.
7 S. Nagy Katalin 2007 (szerk.): Szociológia közgazdászoknak. Budapesti Müszaki és Gazdasägtudo¬
mányi Egyetem. Typotex Kiadó. 95-98.