Oldal 28 [28]
Városi terek, identitások e 27
A különböző társadalomtudományokban, illetve a földrajztudományban
a negyednek eltérő definícióit találhatjuk: a szociológiai szakirodalom ön¬
magában több értelmezési lehetőséget kínál fel, beszél a városnegyedről úgy,
mint a térnek egy darabjáról, de úgy is, mint amit a lakói társadalmi sajátos¬
ságai határoznak meg. A bonyolult és gyakran instabil viszonyok az adott
tér és az ott lakók között abban is megnyilvánulnak, hogy egy város nem
minden szelete válhat negyeddé. Csak bizonyos helyek, városrészek rendel¬
keznek olyan konzisztenciával, hogy valódi negyeddé válhassanak. A francia
társadalomtudományos hagyományban Émile Durkheim nyomán kezdtek
a városnegyed szintjén vizsgálódni: a XX. század első felében Marcel Mauss
antropológus-szociológus és Maurice Halbwachs filozófus többé nem csu¬
pán olyan mérési egységként tekintettek a guartier-re, amely mintázni és re¬
konstruálni képes egy város társadalmi morfológiájának teljességét, hanem
olyan önálló kutatási terepet láttak benne, amely az ott lakók társadalmi gya¬
korlatának pontos, részletekre kiterjedő megfigyelését tette lehetővé."
A francia tradíciónál maradva egy másik értelmezési keret, ha a negye¬
det mint közelségi teret (espace de proximité) kutatjuk. Ebben a szempont¬
rendszerben elsődleges a vizsgálódás iránya: kívülről próbáljuk-e felmérni,
a közös, feltételezett vagy épp intézményes határvonalak szerint, vagy azt
nézzük, mit jelenthet a városnegyed az ott lakók számára. A negyed maga,
mint a közeli, szomszédságban együtt lakók tere, a kulturális és identitás¬
képző gyakorlatok nyomán folyton változhat; a belső megítéléstől függően
módosulhat a mérete, leszűkülhet egyetlen utcára, de adott esetben kiter¬
jedhet egy egész városrészre. Ahogy az író Georges Perec fogalmazott Es¬
paces despéces című könyvében: , A városnegyed a város azon egysége, ahol
gyalogosan még könnyen mozgunk, vagy, közhelyesebben szólva, a város azon
része, ahol nincs szükségünk nekiindulni, mert éppen ott vagyunk" A kö¬
zelség megítélése és megélése nagyban függ az ott élők társadalmi státuszá¬
tól. A szakirodalom számos helyen hivatkozik a hátrányos, nehéz szociális
helyzetben lévők, az alacsonyabb társadalmi státushoz tartozók szorosabb
összetartására, amely a szomszédsági viszonyok stabilitása, mozdulatlansága
miatt biztonságossá teszi számukra a városnegyedet. A francia terminológia
a már említett sérülékeny negyed kifejezéssel írja le azt a városi teret, melyet
a kirekesztettséggel összefüggően az jellemez, hogy mivel (szinte) lehetetlen
otthagyni, ezért identitásképző erőként, az összetartozás fontos elemeként
hat. Ezzel ellentétben a gazdag, vagy középosztálybeli negyedekben maga¬
sabb a mobilitás, gyorsabban cserélődhet a lakosság, így ezekben a városi
*” Authier, Jean-Yves-Bacqué, Marie-Hélène-Guérin-Pace, France 2006 (eds.): Le quartier. Enjeux sci¬
entifiques, actions politiques et pratiques sociales. La Découverte. 22-24.
# Vieillard-Baron, Hervé: i. m. 30.