Oldal 30 [30]
Városi terek, identitások e 29
egyszerre tartalmazta a valahol élés módjait, gyakorlatait és reprezentációit,
valamint a társadalmi háló tanulmányozását."
A városnegyed definiálása kapcsán fontos kiemelni két gyakran előke¬
rülő, egymással szembehelyezkedő perspektívát. Az elsönel a „negyed-falu”
túlértékelését találjuk, melyben az adott városi teret a spontán szociabilitás,
a feltételezett mikrotársadalom, a szoros kapcsolati háló jellemzi. Ez a felfo¬
gás a tér elsajátítását, saját-érzetét vitathatatlan tényként kezeli. A második
perspektíva az urbánus formák gyors fejlődését veszi figyelembe és azt állítja,
hogy a városi mobilitás megnövekedése miatt a negyedek lassan eltűnnek."
Anélkül, hogy mindenáron éles határt próbálnánk húzni a két állítás között;
összefüggésben a fentebb leírtakkal, azaz a különböző társadalmi státuszú
városrészek közötti szociabilitásbeli eltérések miatt feltételezhetjük, hogy
egyes, homogénebbnek tetsző városnegyedek megmaradnak, fejlődnek, iden¬
titásképző erőként hatnak, míg más, kisebb városi területi egységek elvesztik
önálló voltukat és átalakulnak, esetleg beleolvadnak más városrészekbe.
A városnegyed úgy is megjelenik, mint érzelmileg és társadalmilag felru¬
házott hely (lieu investi), amely nem csak a lakosok - függően a történelmi¬
társadalmi és demográfiai jellemzőktől - számára bír jelentőséggel, de azok¬
nak is jelentést hordoz, akik nem ott laknak." A befektetett képzetek itt tehát
mind individuális, mind kollektív szinten, de sosem izoláltan, téttel bírnak.
Ahogy Barbara Allen tanulmányában olvashatjuk, a , városnegyed egy tér¬
beli, politikai, társadalmi, pszichológiai forma egy adott pillanatban való ki¬
kristályosodása, a közelség komplex szerveződése, ahol különböző identitások
formálódhatnak."
Vitatható, hogy mennyire lehet általánosan elfogadott egy-egy ilyen meg¬
határozás, illetve mennyire terjeszthető ki egy városnegyed egészére, azonban
vannak olyan erőteljesebb reprezentációk, amelyek kollektívnak mondhatók:
ezek, vagyis az egyes helyek felértékelése vagy stigmatizálása sematikusan,
meghatározóan tudnak működni. A hellyel való identifikálódást, az adott
térhez való tartozást azonban újfent sok tényező befolyásolhatja, mint példá¬
ul a lakosok neme, életkora, családi állapota, bevándorláshoz, etnikai háttér¬
hez való kapcsolódása.? Az utolsóként említett jellemző, ahogy arra a későb¬
biekben még kitérek, különösen fontos identitásformáló jellegzetesség lehet:
úgy tűnik, hogy az etnikai szegregációval és társadalmi-térbeli diszkriminá¬
4 Humain-Lamoure, Anne-Lise i.m.: 44.
# Lehman-Frisch-Sonia, Guérin-Pace-France, Allen B.-A.-L. Humain-Lamoure 2006: Le quartier, un
lieu investi. In Authier, Jean-Yves, Bacqué, Marie-Hélène, Guérin-Pace, France (eds.): Le quartier,
Enjeux scientifiques, actions politiques et pratiques sociales. La Découverte. 101.
Lehman-Frisch et al: i.m. 102.
5 Lehman-Frisch et al: i.m. 104.
5 Guérin-Pace: i.m.: 157.