Oldal 18 [18]
Bevezetés e 17
a szövegben a vizsgált tényezők összetartó kerete a városnegyed tere volt,
vagyis az etnikai, társadalmi osztálybeli, kulturális szempontok a térbeliség
kulturális jelentőségében nyertek értelmet. Shields szerint a térbeli aspektus
nem helyettesíteni akarja a társadalmi nemek, osztályok és etnikai csopor¬
tok izolált vizsgálatait, hanem bevezet a társas lét különböző szempontjainak
komplex összjátékába, a struktúrák és elrendezések bonyolult hálózatába,
amelyben az emberek a mindennapi élet során küzdenek és kooperálnak
egymással."
Kutatásaimban egyszerre támaszkodtam a historiográfia forrásanyag¬
feldolgozására és a kulturális reprezentációk, identitásképző gyakorlatok
elemzésére. Míg előbbi a rendszerváltás előtti évtizedek történetének meg¬
írásához, addig a második az elmúlt két évtizedben megkonstruált nyóc¬
ker historiográfiájához volt szükséges. A városnegyed emlékezetének, roma
identitásának megragadásához segítségemre voltak az évek során felvett
interjúk;"" a vizsgált területen lezajló komplex történéseket, kulturális meg¬
nyilvánulásokat általuk a lehető legtöbb szemszögből tudtam dokumentálni.
Az elemzésekhez felhasználtam tehát egyfelől a civil szereplőkkel, művészek¬
kel, a kulturális szcéna résztvevőivel készült interjúkat, másrészt a városne¬
gyed hivatalos, hatalmi pozícióiban lévő szereplőivel, a negyedrehabilitáció
kivitelezőivel, szociális munkásokkal, várospolitikai döntéshozókkal készült
beszélgetéseket. Az interjúalanyok nagy része a 2010-es évek elejére eltűnt
a Józsefvárosból; munkahelyeik, projektjeik megszűntek vagy átalakultak,
így ez a szöveg az ő egykori jelenlétüknek is emléket igyekszik állítani. Az
interjúk mellett a kutatás évei alatt zajló résztvevő megfigyelés, a nyóckerben
begyűjtött saját tapasztalatok, élmények, séták is segítettek. Az eltelt idő alatt
háztömböket bontottak le, utcák alakultak teljesen át, a rehabilitáció nagyon
erős nyomot hagyott a városnegyed épített környezetén. Az egykori roma
kulturális gyakorlatok helyét néhol semmi sem őrzi, emléktáblák és köztéri
jelzések híján pedig csak a kollektív emlékezet segíthet abban, hogy a rend¬
szerváltás utáni Középső-Józsefváros roma identitása megőrződjön.
Könyvemben a városnegyed közelmúltbeli emlékezetét négy alkotóele¬
men keresztül próbáltam rekonstruálni, összekapcsolva a városnegyedet
mint egységet; az identitás problémáját; a hely kulturális reprezentációjának
kérdését; és a mindezeket összefogó szereplők, a vizsgált térben élő roma la¬
kosság jelenlétét. Bár a kutatásom elsősorban a rendszerváltás óta eltelt bő két
9 Shields, Rob: i.m. 10.
20 . Doktori tanulmányaim alatt, 2007 és 2012 között számos interjút készítettem a VIII. kerület elmúlt
évtizedeinek különböző szereplőivel: szociális munkásokkal, szociológusokkal, a városnegyed re¬
habilitációját végző szakemberekkel, filmkészítőkkel és zenész-előadókkal, a helyi intézmények, ci¬
vil szervezetek képviselőivel. A teljes interjúkat adatvédelmi okokból nem hoztam nyilvánosságra,
a könyvben azonban számos helyen idéztem belőlük.