Oldal 19 [19]
18 e Köztes terek
évtizedre fókuszált, figyelembe vette természetesen a történeti, elsősorban az
államszocialista időszak alatti előzményeket. A négy fogalom a szöveg egyes
részeiben eltérő súllyal szerepelt; volt, ahol az identitás kérdése kapott hang¬
súlyt, volt, ahol elsősorban a kulturális reprezentációkon keresztül igyekez¬
tem megragadni a városnegyed közelmúltbeli emlékezetét, és volt, ahol maga
a városnegyed fogalma vált döntővé. A szöveg első része a vizsgálat elméleti
hátterét, történeti-társadalmi kontextusát hivatott bemutatni, melyet ezután
a különböző, nyóckert szimbolizáló, azzal összefüggő intézményekkel, prob¬
lémákkal kapcsolatos kérdések követtek. Az elméleti háttér ugyancsak hib¬
rid jellegű: számos, nagyon különböző forrást, empirikus adatot vagy leíró
típusú munkát vont össze. Így helyet kapott itt a VIII. kerület történetének
felvázolása, a szocialista időszak kerületre gyakorolt hatása, valamint a leg¬
hangsúlyosabban vizsgált időszak, a rendszerváltás óta eltelt bő két évtized
jellegzetes társadalmi-kulturális gyakorlatai, továbbá a városnegyedet érintő
szocioldgiai, tarsadalomtudomanyos fogalmak (mint a gettd, az underclass,
a hibrid identitás, illetve a roma etnikai identitás relevanciája).
Az elméleti háttér első, a hellyel kapcsolatos társadalomtörténeti kontex¬
tusát megvilágító forrásanyaga egyfelől az észak-amerikai városkutatás szak¬
irodalmából merített, másrészt specifikusan a VIII. kerület szegregálódásá¬
nak közép-európai, illetve budapesti sajátosságait dolgozta fel. A nagyvárosi
szegregáció, a gettósodás, az etnikai városnegyedek kialakulása az egyesült
államokbeli és nyugat-európai tudományos diskurzusban évtizedek óta
meghatározó kutatási területek a bevándorlók és az afro-amerikai kisebbség
szempontjából. Kutatásomban különösen relevánsak voltak többek között
Loic Wacguant, Herbert Gans és William Julius Wilson munkái, valamint
azon európai szerzők művei, akik éppen az Észak-Amerikában régóta ismert
és sokszor leírt, definiált városi szegregációt próbálják az európai viszonyok
között értelmezni, alkalmazni." Ahogy arra már utaltam, a témában egye¬
dülálló Giovanni Picker Racial Cities című könyve, amely az európai romák
nagyvárosi térben történő szegregációját átfogó történeti-szociológia értel¬
mezési keretben tárgyalja.
Ami a magyar társadalomtudományos, illetve kifejezetten városszocioló¬
giai szakirodalmat illeti, elsősorban Ladányi János, Szelényi Iván és Csanádi
Gábor nagyvárosi szegregációval, illetve kifejezetten az , elcigányosodott"
városrészekkel foglalkozó művei álltak rendelkezésemre. Ladányi János és
Csanádi Gábor a 80-as években kezdtek Budapest városszerkezetének tör¬
ténetével, azon belül a társadalmi csoportok térbeli elkülönülésének folya¬
a Loic Wacguanttól elsősorban az Urban Outcasts című, 2008-as monográfia bizonyult hasznosnak
munkám során. Mario Small több, Wacguant-val vitázó írásai (Is there such a thing the ghetto?,
Four reasons to abandon the idea of ,,The Ghetto”), valamint a City of Community 2008 decemberi,
a Symposium of the Ghetto munkait tartalmazo szama is inspiráló volt.