Oldal 17 [17]
16 e Köztes terek
Visszatérve Tremlett Hall nyomán tett felvetéseire, szerinte érdemes egy¬
részt a nem romákat a romák mellett kutatni, hogy az identitások ugyanazon
nemzeti, vagy intézményes keretben való összehasonlításával új vizsgálati
utak nyíljanak. Másodszor, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az előzetes kon¬
textusra, azaz olyan kutatásokat érdemes végezni, amelyek nem expliciten
a romákkal foglalkoznak, hanem olyan kontextusokban, amelyben ők is elő¬
fordulhatnak, azt kísérik figyelemmel, hogy ott a roma identifikációk vagy
diskurzusok fontosak-e vagy sem. Végül, elengedve a , jó? és , rossz" cigány
képét, Tremlett szerint úgy kell kilépni az esszencialista diskurzusból, hogy
az új kutatásoknak ne azt kelljen bizonygatniuk, hogy leküzdik a rasszista
gondolkodäst. Paul Gilroy antirasszizmusröl szölö gondolatát követve ez
ugyanis Tremlett szerint ugyanügy megbelyegzö, bar pozitivan, de diszkri¬
mináló lehet. Ezek szerint, ha egy munka a , jó" cigányokkal foglalkozik, az
ugyancsak leszűkíti a komplex roma identitás lehetőségeit." Tremlett aján¬
lásai a nyócker esetében relevánsak; a helyi kisebbségi örökség, emlékezet és
identitás vizsgálatakor megfontolandók voltak. A roma és nem roma csopor¬
tok együttes vizsgálata azért volt lehetséges, mert a lokális identitást mind¬
végig a városnegyed terének szempontjait figyelembe véve vizsgáltam, azt
láttatva, hogy itt a kölcsönös egymásra hatás, a kulturális keveredés éppen
a hibriditás megléte miatt mindig is létezett. Az előzetes kontextus vizsgá¬
latát ugyancsak alapvetőnek tartottam, hiszen az ábrázolni kívánt folyamat,
vagyis a józsefvárosi roma identitás kialakulásának történeti-társadalmi és
kulturális beágyazódása egy társadalmilag érzékenyebb várostörténetírás
kísérleteként is értelmezhető. A harmadik pont pedig azért tartozik szoro¬
san a városnegyedben folytatott kutatáshoz, mert, mellőzve a paternaliszti¬
kus vagy éppen antirasszista megközelítést, inkább azt próbáltam láttatni,
hogy a helyben élő roma lakosság identitása és kulturális gyakorlatai sokkal
összetettebbek és adott esetben ellentmondásosabbak annál, mintsem, hogy
a jó-rossz tengelyen elhelyezhetőek lettek volna. Egyrészt a különböző, kerü¬
letben lakó roma csoportok között ugyanolyan státuszbeli, etnikai, kulturá¬
lis különbségek lehetnek, mint a nem romákkal történő összehasonlításban,
másrészt, a jó és rossz cigány képe ugyanúgy konstruálódhat kívülről, mint
az egyes csoportok között, így végeredményben megint visszajutunk ahhoz
az állításhoz, hogy a kerületi roma lakosság nem csupán heterogén, hanem
hibrid csoportot is képez. Amikor tehát könyvemben a roma etnicitás illet¬
ve identitás kérdéseivel foglalkoztam, mindvégig ebből a deesszencializált,
hibriditást előtérbe helyező perspektívából próbáltam következtetéseket le¬
vonni. Továbbá, visszatérve a feljebb már említett Shields felvetéseire, ebben
8 Tremlett, Annabell: i.m. 163-164.