Oldal 17 [17]
OCR
16 e Köztes terek Visszatérve Tremlett Hall nyomán tett felvetéseire, szerinte érdemes egyrészt a nem romákat a romák mellett kutatni, hogy az identitások ugyanazon nemzeti, vagy intézményes keretben való összehasonlításával új vizsgálati utak nyíljanak. Másodszor, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az előzetes kontextusra, azaz olyan kutatásokat érdemes végezni, amelyek nem expliciten a romákkal foglalkoznak, hanem olyan kontextusokban, amelyben ők is előfordulhatnak, azt kísérik figyelemmel, hogy ott a roma identifikációk vagy diskurzusok fontosak-e vagy sem. Végül, elengedve a , jó? és , rossz" cigány képét, Tremlett szerint úgy kell kilépni az esszencialista diskurzusból, hogy az új kutatásoknak ne azt kelljen bizonygatniuk, hogy leküzdik a rasszista gondolkodäst. Paul Gilroy antirasszizmusröl szölö gondolatát követve ez ugyanis Tremlett szerint ugyanügy megbelyegzö, bar pozitivan, de diszkrimináló lehet. Ezek szerint, ha egy munka a , jó" cigányokkal foglalkozik, az ugyancsak leszűkíti a komplex roma identitás lehetőségeit." Tremlett ajánlásai a nyócker esetében relevánsak; a helyi kisebbségi örökség, emlékezet és identitás vizsgálatakor megfontolandók voltak. A roma és nem roma csoportok együttes vizsgálata azért volt lehetséges, mert a lokális identitást mindvégig a városnegyed terének szempontjait figyelembe véve vizsgáltam, azt láttatva, hogy itt a kölcsönös egymásra hatás, a kulturális keveredés éppen a hibriditás megléte miatt mindig is létezett. Az előzetes kontextus vizsgálatát ugyancsak alapvetőnek tartottam, hiszen az ábrázolni kívánt folyamat, vagyis a józsefvárosi roma identitás kialakulásának történeti-társadalmi és kulturális beágyazódása egy társadalmilag érzékenyebb várostörténetírás kísérleteként is értelmezhető. A harmadik pont pedig azért tartozik szorosan a városnegyedben folytatott kutatáshoz, mert, mellőzve a paternalisztikus vagy éppen antirasszista megközelítést, inkább azt próbáltam láttatni, hogy a helyben élő roma lakosság identitása és kulturális gyakorlatai sokkal összetettebbek és adott esetben ellentmondásosabbak annál, mintsem, hogy a jó-rossz tengelyen elhelyezhetőek lettek volna. Egyrészt a különböző, kerületben lakó roma csoportok között ugyanolyan státuszbeli, etnikai, kulturális különbségek lehetnek, mint a nem romákkal történő összehasonlításban, másrészt, a jó és rossz cigány képe ugyanúgy konstruálódhat kívülről, mint az egyes csoportok között, így végeredményben megint visszajutunk ahhoz az állításhoz, hogy a kerületi roma lakosság nem csupán heterogén, hanem hibrid csoportot is képez. Amikor tehát könyvemben a roma etnicitás illetve identitás kérdéseivel foglalkoztam, mindvégig ebből a deesszencializált, hibriditást előtérbe helyező perspektívából próbáltam következtetéseket levonni. Továbbá, visszatérve a feljebb már említett Shields felvetéseire, ebben 8 Tremlett, Annabell: i.m. 163-164.
