akik a 16. században a törökök, illetve a reformáció elől a békai erdőbe menekültek.
Ugyanekkor Békapusztán régi templomromokat említenek." Az iregi uradalom
1771-1772-ben készült térképén Békapusztán, az út keleti oldalán Békás pincze
felirat található," amely a későbbi Szoknyagödör üregével azonosítható. Moldo¬
ványi József 1824-es leírása szerint , Békai pusztán a’ veres Barátok Klastromának és
Templomának maradéki szembetűnők, a Klastrom alatt pedig egy nagy 12 fiókos Pintze
(melly Deák, és Török betűkkel vagyon bemázolva) épen dill.” (Moldovanyi 1824: 61).’#
1837-ben Holéczy Mihály nagyszokolyi evangélikus lelkész érdeklődésére az iregi
uradalmi számtartó beszámolt róla, hogy a somi országút mellett, , az erdőn" fekvő
épület alapjaiból 15 éve még köveket ástak ki a lakosok. , Vagyon itt még egy földbe
ásott pincze is, mellynek hossza mintegy 10—1r2 öles lehet, s a mellynek még több apróbb
beásott fiokjai is vagynak, de ebbe csak hason mászwa, s lámpással lehet, a mint mondják,
bemenni, mellynek falain több betűk látszanának a falába vésve" — írta. Holéczy saját
tapasztalatai alapján ezt jegyezte fel: a békai hegyekben , két egymáshoz hasonló lyuk
vagyon. Egyik a keleti hegyoldalban, s ennek irányában a lapon téres épületnek látszik
fundamentuma [...] 4" másik lyuk alább a" nyúgoti hegyoldalban vagyon. Szájánál hason
kell becsúszni, de beljebb magasabb, s lehet menni görbedve. Így tart ez négy ölnyire, több
felé kanyarulva, midén egy tágas szobába lép az ember, mellynek teteje hegyesen boltozott,
s egy nyilás, bihetően füstöt kivivő kémény látszik rajta. Vagynak benne ülő helyek, itt
ott cserepek hevernek, s az oldalfalakat betű forma karczolások borítják." (Holéczy 1837:
107—108). A Pesty-féle helynévgyűjtés során Megyer (ma Bábonymegyer) adatai
közt felbukkannak , az Iregbi erdőben lévő több föld alatti buvo lyukak" (Pesty 2001:
200). Hőke Lajos 1870-es leírása szerint Békapusztán ,van két földalatti kolostor.
(?) Ezeknek egyikét Árvai József mérnök emlékezet után lerajzolá, ugyan ő állítja, hogy
több év előtt innen utitársa, Vas Gereben, igen sok feliratot lemásolt a falról, s a mennyire
emlékszik egy Szegedy nevű prépost is a XVI. század közepéről, a török elől menekülve,
előfordulna itt?" (Hőke 1870)."8 1944-ben egy vadász még bent járt a Betyárgödörnek
vagy Szoknyagödörnek nevezett szakadék meredek oldalából nyíló járatban: , 4 sűrű
bokrok között egy kb. akós-bordó nagyságú beomlott nyílást leltem, melyen hasoncsúszva,
bemásztam s magamat egy pinceszertien, magas boltivvel kiásott, kb. 5 méter hosszú és 4
méter széles »helyiség«-ben, oduban taldltam, melybél meg egy folyosószerű nyílás vezetett
befelé a hegynek. Ide is megkíséreltem a behatolást, de bejutni nem tudtam, mert a föld
erésen beomlott volt [...]” (Diczendy 1944: 84). Papp Gyula nagyszokolyi református
lelkész (született 1906-ban) szerint — aki gyermekkorában még járt az üregben —