nyoma. A név a Vékény és Kárász határába beolvadt Himesd település nevét őrzi.
A Váraljától délre, a Mecsek völgyében fekvő , Küvesdi malom" (Kövesdi malom)
helyén is valószínűleg a középkor óta malom állt, neve a közelben fekvő Kövesd
településsel hozható összefüggésbe, melyhez élénk történeti hagyomány is kapcso¬
lódik, ami szerint a váraljaiak a török időkben ide húzódtak fel."
Középkori faluhelyek közelében fekvő malmok
Külön fejezetben szeretnék szólni néhány olyan malomról, amelyeket írott források
alapján nem keltezhetünk vizsgált korszakunkra, ám 18. századi források, hely¬
nevek és nem utolsósorban elhelyezkedésük — egészen pontosan középkori falu¬
helyek mellett való fekvésük — alapján gyanítható róluk, hogy helyükön korábban
is üzemelt őrlőalkalmatosság. Az alábbi lista nem rendszeres gyűjtés eredménye,
szisztematikus munkával bizonyára még több újkori malomról lehetne feltételezni,
hogy elhelyezkedésük alapján középkori előzményekkel rendelkezhettek.
Békatón (Dombóvár-Békató) egy 1734-es térképvázlat malmot jelöl, 1720-ban
pedig még valószínűleg romok álltak itt. Ferenczi László ezek, valamint a ciszterci
gazdálkodás általános jellemzői alapján középkori malmot feltételezett itt, amely
az ábrahámi ciszterci apátság ide valószínűsíthető majorjának a tartozéka lehetett.
A malmot a vízszabályozás és a gátépítés feltehetően megsemmisítette (Ferenczi
2003: 22—23). A középkori falu a földrajzi adottságok ismeretében a malom köze¬
lében, a Kapos árterébe félszigetszerűen benyúló földnyelven kereshető.
Dúzson az EKF-en nem nehéz felismerni a Kaposon egy duzzasztott tavat,
amelynek gátján út vezet át a folyó egyik partjáról a másikra. A tóból három ágban
folyik tovább a víz, a keleti, a faluhoz legközelebb eső ágon malmot jelölnek, 5
amely fekvése alapján gyaníthatóan középkori malomhely. À gâtat régi gât (cataracta
antigua) felirattal feltünteti egy a 19. századra keltezett — annak is valószínűleg az
első évtizedeiben készült — kéziratos térkép is, de a — bizonyára újonnan épített —
dúzsi malmot már éppen az ellentétes oldalon, a Kapos nyugati partján jelöli."
Bár a falu középkori helyét nem ismerjük, kétségtelenül a mai belterület alatt, a
Kapos partján fekhetett.
Gödreszentmárton középkori templomát (K. Németh 2or5a: 71) az EKF még
feltüntette. A templomnak helyet adó domb északkeleti lábánál, a két ágra szakadt
Gödrei-vízfolyás északi ágán malmot jelölnek. 5