Seite 125 [125]
124 K. NÉMETH ANDRÁS — MÁTÉ GÁBOR
egy malomépület (TMEN: 359-360 — 77/374), amely igy valészinüleg csaknem
500 éve kontinuus helyen létezik (61. ábra).
Hasonlóképpen, a középkori Háb falu (helye: Csikóstőttős-Pusztaszentegy¬
ház) malma Szentiház (-Szentegyház) malom néven szerepel a második katonai
felmérésen, a középkori templom helyétől kb. 150 méterre. Hábon 1720-ban egy
kis fölülcsapó malmot említenek (Merényi 1905: 327), Németh Béla 1900 körüli
kézirata szerint ,a templom romjai belyén még ezelőtt 12 évvel malom állott, melyet
shábi szentegyház malmánakc neveztek" (K. Németh 20I5a: 51).
b) Az újkorból ismert malmok középkori faluhelyek közelében
Elpusztult középkori falvak nevével jelzett malmok
Bár forrásokból nem igazolható kontinuitásuk, mégis említésre méltó, hogy több,
elpusztult középkori faluhely közelében az újkorban malom létezett, amelyeket
éppen az egykori falu nevével illettek.
Erre legjobb példánk az Enyődi (vagy Enyedi) malom (Kercseliget északke¬
leti határában): egy 1759-es térkép a templomrom mellett tünteti fel a malmot
(Mola Enyédiensis).° A malom a MKF-en is szerepel Ennyedi malom néven.
A középkori falu helyét közvetlenül a malom ma is megfigyelhető helye felett
azonosítottuk.5"
Az Enyődi malomhoz hasonlóan, a vizsgált területünkön kívül fekvő Bat
(Tengöd-Bati-erdö), illetve Csät (Koppänyszäntö-Csäd) falvak felszíni nyomait
(K. Németh 2015a: 168—169, 96) térképre vetítve, közvetlen közelükben a MKF¬
en a falunevekből képzett nevű malmokat találunk (Bati malom; Csáti malom).
A fentiek alapján valószínűsíthetjük azon 19. századi malmok egy részének közép¬
kori eredetét is, amelyek a legalább két, de olykor három-négy évszázada elpusz¬
tult falvak nevét őrzik, bár környékükön régészeti terepbejárás még nem történt.
Ilyen a Sarádi malom Kaposszekcsőtől kissé délnyugatra egy 1836-os térképen,"
a MKF-en pedig a Ravaszliki malom Alsómocsoládtól délnyugatra, a Hódosi
malom Gerényes és Vásárosdombó között, a Szarándoki malom Oroszlótól nyu¬
gatra, és az Alapsi malom Majos és Hant között."? A középkori falu nevét őrizte
meg az ági határban található Almási malom is. A MKF kárászi térképlapján, az
Izmeny-Györei-vizfolyäs völgyeben feltünik egy „Öreghimesd” nevezetü malom¬
jelölés, melynek írásos említésére nem leltünk és a szäjhagyomänyban sem maradt
29 MNL OLS 16 No. 155. (1759) — Mappa haec designat plagae inter terrena Celsissimi...
se A szerzők terepbejárása, 2013. május 24.
31 MNL OLS 16 No. 304. (1836) — Rajzolatja a folyó 1836-dik esztendőben meg ásatott...
32 Helytakarékosság végett Engel Päl adattäränak (Engel 2001) cellaködjait adjuk csak meg.
Ravaszlik: 18014; Hödos: 18030; Szarändok: 18025; Halapcs: 18285.