Seite 127 [127]
126 K. NÉMETH ANDRÁS — MATE GÁBOR
4. MALMOK ÉS ÁTKELŐK KAPCSOLATA
Röviden meg kell emlékezni a malomgátak, mint átkelőhelyek fontosságáról, ame¬
lyeknek az újkori természetalakítás előtt kiemelt szerepük volt az úthálózatban.
Utóbbiak ellenőrzésére nem ritkán már a középkorban is várak épültek, amelyeket
a hódoltság idején is használhattak (pl. Döbrököz), de a törökök is építettek palán¬
kokat a már létező malomgátak és utak mellé.
Előbbire példa a már idézett Döbrököz, ahol a 1720-ban a falu mellett fekvő
egyik malom helyét így adták meg: , amint a kelő a vár felé átalmegyen". Utóbbira
említhetjük a már elemzett Berkit, ahol szintén van késő középkori adat mal¬
mokráól, s ahol rövid életű, beszédes nevű török palánkvár létezett Berkigát néven.
A malomgáton keresztül haladó utak védelmére épült török palánkok másik jó
példája a Pincehely és a Görbő között futó malomgát közelében, a Kapos szigetén
létesített párkány; mindkét oldalon középkori eredetű (1546-tól, illetve 1690-től
említett) malom is működött (K. Németh 2013a).
Természetesen nem minden, átkelőhelyként szolgáló gátat őrzött erősség.
A Kapos átkelőin feljebb felsorolt, váras helyeken kívül át lehetett kelni Kurdon
is (ezért , csinálták" a gátat a törökök 1552-ben) és említettük már a Dúzson a 19.
században jelölt régi gátat is, ami kétségkívül hasonló célt szolgálhatott.
A TÖRÖK HÁBORÚK HATÁSA,
TAVAS ÉS ÁRKOS MALOMTÍPUSOK
A koppányi szandzsák török adóösszeírásai arról tanúskodnak, hogy a térségben
a 16. században többé-kevésbé még folytonos a malomhasználat. Ezt követően
felgyorsul a pusztásodás, ám a jó helyzeti adottságokkal rendelkező malmok
hosszabb-rövidebb ideig tartó lakatlanság és a háborús viszontagságok ellenére is
újratelepülhettek. A térségben ott maradtak fent működő malmok, ahol a népesség
is helyben maradt (Mecsek, Hegyhát), illetve ahol az új lakók berendezkedése a
régi malomhelyet újra , életre hívta". A történeti szakirodalomban kevésbé ismert,
hogy a huzamosabb ideig lakott rác falvak és garnizonok határában is működtek
malmok, több közülük a régi faluhelyektől kölcsönzött nevét vitte tovább. Ilyen
volt például a Kápási malom, melyet a mágocsi Poznán bírt, illetve a mágocsi rácok
által használt Ravaszliki malom."7 A nyergesi rácok az Enyődi malom birtokában
"37 Kapdsi malom: MNL BMLIV. 1. p. 3. VIII. 238. (1752), Ravaszliki („Roaszliki”) malom: MNL
OL P 108. Rep 92. cs. 555. f. VIII. n. 307. (1756)