Page 118 [118]
KÖZÉPKORI EREDETŰ MALMOK ÉS MALOMHELYEK FOLYTONOSSÁGA... II7
az északi részt , pusztult tájként" értelmezhetjük, hozzátéve azt is, hogy mindkét
területen találkozhatunk továbbélő és pusztult elemekkel és tájrészletekkel.
Tanulmányunk első felében egy szempontrendszert határozunk meg, ami a
középkori írásos források, az újkori térképek, a régészeti kutatások és a toponímiák
alapján tekinti át a malmok továbbélésére utaló eseteket. A tanulmány második
része a 18—20. századról szól, ami a konszolidált, háborúktól mentes évszázadok
, történeti ritmikáját" követve, főként konjunkturális és technikai alapon bekö¬
vetkezett változások telephelyre gyakorolt hatását tekinti át. A tanulmányban
bemutatjuk egy pusztafalu malomhelyének (Enyőd) történetét is, mely példán
végigkövethetők mindazon változások, melyek egy tipikus Kapos vidéki malomhely
története során bekövetkeztek.
A KÖZÉPKORI MALOMHELYEK KONTINUITÁS¬
VIZSGÁLATÁNAK SZEMPONTRENDSZERE
A középkori vízimalmok topográfiai kontinuitását többféle szempontból vizsgál¬
hatjuk. Legkézenfekvőbb az objektumok folyamatosságának valószínűsítése abban
az esetben, ha valamely faluban középkori oklevél említ malmot, és amennyiben
a faluban — vagy annak pusztulása esetén a falu helyén vagy annak közelében — a
18—19. századi források is tudnak malomról, gyakran térképek is rögzítik helyüket
(1. a). Néhány szerencsés esetben ilyen — középkori és újkori forrásból egyaránt
adatolt — malmok léte régészetileg is igazolható (r. b.), amely megerősíti a topográfiai
azonosságot. A fentiek figyelembevételével, és ismerve a középkori írott források
pusztulásának mértékét, olyan esetekben is valószínűsíthetjük egy-egy malom — egész
pontosan malomhely — középkori eredetét, amikor ezeket nem említi Mohács előtti
oklevél, de az újkori malom közvetlen közelében a felszínen középkori település
régészeti nyomai azonosíthatók (2. b). Még inkább indokoltnak tűnik az ilyen, csak
az újkorból adatolt őrlőberendezések középkori létesítésének feltételezése, ha a malom
a középkori település elpusztult temploma közelében tűnik fel (2. a.). Az egyházi
épületekhez vezető középkori utak nyomvonala nem egyszer éppen az átkelőként
is használt malomgätakon keresztül vezetett toväbb (Stibränyi 2008: 192-193).
Kutatásaink nem előzmény nélküliek abban a tekintetben, hogy a régészeti
topográfiai kutatás az ország különböző területein mutatott már ki középkori
malomhelyeket,"" de újkorig történő használatuk igazolására egy konkrét terület
vonatkozásában még nem ismerünk példát.
ur V6. MRT 1-11: passim.