Page 119 [119]
118 K. NÉMETH ANDRÁS — MATE GÁBOR
Az adatok részletes bemutatása előtt le kell szögezni, hogy valójában nem mal¬
mok, tehát egyes malomépületek több száz éven át történő fennállását szeretnénk
igazolni — ez a romlandó anyagból készült épületek sérülékenységét és a vizsgált
vidék viharos történelmét ismerve túlzott elvárás is lenne —, hanem malomhelyek,
azaz malom építésére alkalmas, korábban is esetlegesen már malomépületnek helyet
adó, konkrétan meghatározható helyek kontinuitását.
I. KÖZÉPKORI MALMOK ÚJKORI TOVÁBBÉLÉSE
(ÍROTT FORRÁSOK ÉS TÉRKÉPEK ALAPJÁN)
a) Középkori forrásból ismert malmok, kontinuus helyen az újkorig
A malmok kontinuitása kapcsán első helyre kívánkoznak azok az objektumok,
amelyeket már a középkor századaiban is említenek írott források, és a török kiűzése
után is hosszabb-rövidebb ideig működtek. A tíz, alább tárgyalt település közül
az egyik helyen régészeti módszerekkel is sikerült igazolni a malom évszázado¬
kon keresztül történt fennállását: Ábrahámon 1524-ben említik az itteni ciszterci
apátság malmát, 1720-ban pedig az apátság helyétől délre, a Dombóvár melletti
Tüskepusztán egykerekű, alulcsapó malmot írtak össze (Ferenczi 2003: 20—21).
Maradványait 2009-ben Szabó Géza és Boruzs Katalin tárta fel a Konda-patak
bal oldalän, az Aldi äruhäz telken (Szabö 2010a: 63-65; Szabö 2010b: 190-191).
Berkiben (ma Nagyberki) 1486-ban emlitenek halastavat a rajta ällö malmokkal
együtt (F. Romhänyi 2010: 88, 148). Egy 1719-es tanúvallatás szerint , Dombóváron
felül egy mérföldel vagyon bizonyos Berky Gat nevii malom Gat, azon is dltal mehetni
a Kapos Vizén"" A malom kétségtelenül török kori eredetű, mert Berkigát néven
török palánkvár is létezett, először 1655-ben említik, a magyarok 1660-ban pusz¬
titottäk el (Tolnai 2012: 53). A malom a 18. század végén Berkitől délkeletre, a
Kapos déli felén, Kisberki közelében állt."
Döbröközön 1446-ban egy hatalmaskodás során említik a vár alatti malmot."
Bizonyára azonos lehet vele az 1693-ban a mocsárban említett négy malom egyike,"
1720-ban pedig a két malom közül az egyik , a váron alul" feküdt (Merényi 1905:
337). Az EKF a Kapos átkelője mellett jelöl malmot."
Kurdon 1263-ban, 1270-ben, 1272-ben, 1273-ban, 1280-ban szerepel egy, illetve
"= MNLOL P 108. Rep. 55. cs. 349. f. M. Egry László levele (1719).
"3 EKF Coll. IX. Sect. 26.
™ MNL OL DL 13937.
us MNLU. et C. 5:42 (b); U. et C. 29:47.
m6 EKF Coll. X. Sect. 27.