Page 79 [79]
78 MÁTÉ GÁBOR
A Mecsekháton végzett kutatásaim tükrében úgy vélem hat tényezőcsoport
befolyásolja döntően az út karakterét:
— A talaj- és az alapkőzet minősége
— Lejtöviszonyok &s a felszinleöblites mértéke
— Klimatikus viszonyok
— Növényzet
— Az úthasználat jellege, intenzitása és tartóssága
— Kiépítettség
A következőkben az egyes tényezőket nem részletezve az utak kialakulásának és
fejlődésének kérdésével foglalkozom. Legcsekélyebb bevágódással a mérsékelten
vagy egyáltalán nem lejtő utak rendelkeznek. Ezek általában a hegyhátak gerincén
vagy a völgyekben futnak. Mivel azonban a dombhátak nem egységes magasságúak,
a gerincutakon is kialakulhatnak mélyebb, bevágódott és teljesen sík szakaszok.
A gerincutakon ma jellemző a törmelékszórás és az erőgépekkel történő útegyen¬
getés, melyeknek hatására ezek az utak egyre művibb külsőt nyernek. A földutak
mindegyikére igaz, hogy a nehéz mezőgazdasági gépek miatt (és a fasorok, mezsgyék
felszámolásának következtében) mélyülésük az utóbbi évtizedekben fokozódott.
A völgyekben inkább az akkumuláció (felhalmozódás) jellemző, ezért az út
nyomvonala töltődik, a régi nyomok idővel követhetetlenné válnak. A völgyben
futó utak esetében akkor van lehetőség egy-egy régi útvonal azonosítására, ha a
nyomvonal a kőzetbe vágódott, vagy ha az a dombok szoknyáján haladt. A réti
öntéstalajon, berkekben futó fosszilis utak megtalálására nagyon kicsi az esély.
A Mecsekhát területén a déli, középhegységi részeken ellenállóbb kőzetek (mész¬
kő, dolomit, fonolit, bazalt) vannak a felszínen, amelyek akadályozzák az intenzív
bemélyülést. A magyaregregyi Singödörben a völgy geológiai változatosságának
köszönhetően egy patakmederben haladó szekérút nyoma őrződött meg (44.
ábra). Az út mindössze 20—25 méteren, keményebb kőzetféleségekben követhető
nyomon. A völgy neve a népi etimológia szerint a szekérkerék singvasából ered,
mert azt a rossz út folyton tönkretette (Reuter ıg961b: 378-379; 1968: 36-38). Mint
a népi névmagyarázatok általában, ez a magyarázat is eredhet a beleértés nyelvi
jelenségéből, azonban így is jól artikulálja azokat a közlekedésbeli körülményeket,
amelyekkel a mindenkor itt szekerező parasztoknak számolniuk kellett."
50 Az üt kialakuläsa mindenképpen egy intenzívebb táj- és úthasználati korszakkal függ össze.
E tekintetben fontos körülmény lehetett, hogy a középkorban a völgy alján egy Fonyászó nevű
település létezett, ahonnan keleti irányban (Püspökszentlászló és Márévára irányában) ez az
egyetlen völgyi útvonal kínálkozott. Az út korának meghatározásához régészeti és geológiai
vizsgálatok is szükségesek lennének.