Page 68 [68]
A HELYI ÚTHÁLÓZAT NÉPRAJZI ÉS TELEPULESTORTENETI KUTATASA (18-20. SZAZAD) 67
A HELYI (LOKÁLIS) UTAK JELENTŐSÉGE,
A KÖZLEKEDÉS MÓDJAI
A helyi utak a helyi érdekű közlekedés során jönnek létre, a határbeli (mezőgazda¬
sági, ipari) munkák végzésének és a szomszédos falvak között zajló forgalomnak a
hatására. Éppen ezért a helyi utak más, gyakrabban kutatott úttípusokhoz viszo¬
nyítva szervesebb kapcsolatban vannak az egyes helységek határhasználatával és
gazdasági viszonyaival. Erdősi Ferenc közlekedésföldrajzi szempontú útkutatásai
szerint a feudalizmus megszűnését követően, a 19. század második felében két
községi úttípust különítettek el: a ,községi közlekedési utat" és a ,községi közdűlő utat",
amelyeket a hatóságok a községek fenntartásába utaltak (Erdősi 1986: 400—403).
A helyi úthálózat nagy része ma is községi fenntartásban van, nem része a közút¬
hálózatnak. A helyi utakat a köznyelvben leggyakrabban - főként a hivatali nyel¬
vezet elterjedése miatt — dűlőútnak nevezik. Egy-egy település úthálózata a helyi
utakon kívül magában foglalja az országos, illetve a nagytájak közötti forgalmat
lebonyolító utakat is, ezeken is történik helyi érdekű közlekedés, azonban fenn¬
tartásukról nem a helyiek gondoskodnak, vagy abban csak korlátozott formában
vesznek részt. A helyi utak különválasztásának a mindennapi élet nézőpontjából
nem sok jelentősége van, azonban tekintettel a kutatásra jellemző hierarchikus
és funkcionális szempontokra (kereskedelmi utak, vámok és révek, országutak,
hadiutak elkülönítése) mégis helye van a többi vizsgálati színtér között. Annál is
inkább, mert a helyi szint kutatására fordították eleddig a legkevesebb figyelmet.
A helyi úthálózat sűrűsége, orientációja függ a falvak gazdálkodásának jelle¬
gétől, egymástól való távolságától, az önellátás fokától, a falvak közti gazdasági
együttműködés formáitól és intenzitásától, az értékesítési (adásvételi) lehetőségek¬
től (piac, illetve vásár közelsége), a falvak között meglévő társadalmi és egyházi
kapcsolatrendszerektől (rokonság, egyházközség székhelye stb.) és a természeti
adottságoktól. Az úthálózat alakulását ugyanakkor külső tényezők is formálják,
úgymint járványok, háborúk, természeti katasztrófák, amelyek elnéptelenedést, te¬
rületfelhagyást, végső soron útfelhagyást eredményezhettek. Az úthálózat rendkívül
érzékenyen reagál a helyi viszonyokban bekövetkezett változásokra. Jellemző rá a
változóképesség, ami nemcsak a rendszer egyes elemeinek megváltozását jelenti,
hanem teljes kapcsolathálók megszűnését, és bizonyos elemek újjászületésével járó
átalakulását is. A helyi utak legfőbb sajátossága tehát a változóképesség és adap¬
tivitás, a helyi társadalmi és gazdasági viszonyoktól való függőviszony magasabb
foka, amely különösen — mint a későbbiekben látni fogjuk — az országos jelentőségű
utak viszonylagos állandóságával összevetve válik igazán szembetűnővé. Az utak
minőségét és szerepét tekintve jellemző a hierarchikusság, amely az utak névadá¬