Page 67 [67]
66 MÁTÉ GÁBOR
a korábban közönséges -— éppen ezért kisebb érdeklődésre számot tartó — helyi utak
egyre inkább egy elmúlt, vagy múlófélben lévő tájstruktúra elemeit képviselik,
vizsgálatuk ezért is lehet aktuális és szükségszerű.
Az utak és a közlekedés vizsgálatával társtudományok széles köre foglalkozik, a
dolgozat szempontjából a történeti földrajz, a régészet, a helytörténet, az antropogén
geomorfológia, a közlekedésföldrajz, és a tájtörténet érdemel különös figyelmet."
A néprajztudomány a számára , kijelölt", illetőleg maga által definiált tudományos
mozgástérben elsősorban a helyi jelentőségű, lokális utak és úthálózatok feltárásával
foglalkozhat eredményesen, hiszen felfogása és módszerei erre predesztinálják.
Az angol tájtörténész, Michael Aston ezt a vizsgálati színteret , helyi közlekedési
szintként" (local communication) határozta meg és ide sorolta például a mezőgaz¬
dasági területekre, vagy a templomokhoz vezető helyi utak kutatását."
E tanulmány arra tesz kísérletet, hogy egy kistáj példáján keresztül bemutassa a
községi úthálózat jellemzőit, továbbá működésbeli, alaktani és történeti vizsgálati
lehetőségeit. A tanulmány alapját 18-20. század kéziratos térképek, tájmorfológiai
megfigyelések és néprajzi gyűjtések adják. Vizsgálataimat egy dél-magyarországi
történeti kistáj, az úgynevezett Mecsekhát területén végeztem (az egykori Hegy¬
háti járás területe). Ez a vidék két szempontból is igen alkalmas a helyi úthálózat
kutatására.
A vizsgált terület domborzata igen élénk, a felszín nagy részét borító harmad¬
és negyedidőszaki kőzetek (lösz; laza agyagos, homokos kőzetek) jól erodálódnak
ezért az itt zajló közlekedés általában erős vagy mérsékelt vonalas erózióval, árko¬
lódással járt. E földrajzi adottságok lehetővé teszik az objektumok távérzékeléses,
térképi és terepi megfigyelését.
Az 1960-as évekig a legfontosabb közlekedési eszköz a szekér volt. Az itt élők
túlnyomórészt földműves életmódot folytattak, amit háziiparral és bányászattal
egészítettek ki. A közelmúltban készített interjúk segítségével a tradicionális (több
évszázadra visszamenő) úthasználati sajátságok ismerhetők meg, lévén, hogy a helyi
mezőgazdaság és a közlekedés színvonala évszázadok óta hasonló úthasználati
igényeket tartott életben, jól lehet a vasút és a motorizáció részben újrarendezte a
közlekedés erővonalait.
10 A térségre vonatkoz6 uthalozat vizsgälatok: Erdösi 1972; 1978; 1980; 1981; 1986; 1987; Glaser
1929-1930; Szakäly 1973; Pataki 1961; T. Mérey 2007.
# Michael Aston a tâjképen alapulé üthälézat-vizsgälatoknak négy szintjét különítette el, országos
(national), tartomänyi (provincial) kistäji (regional) és helyi (local) szintet (Aston 2002: 143-145).
A helyi utak kutatásának alulreprezentáltságára utal: Taylor 1970: XIII.