Oldal 14 [14]
K. NÉMETH ANDRÁS —- MÁTÉ GÁBOR
BEVEZETÉS
A táj vizsgálata az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kap mind a néprajz,
mind a régészet területén, a tájkutatás valóságos reneszánszát éli. Akárcsak a két
világháború között, ma is a különféle módszerek együttes alkalmazása, változatos
forrásanyag egyidejű bevonása jelenti a táj megismerésének, és az abban zajló fo¬
lyamatok megértésének az alapját. Munkánkban mi is ezt az elvet, módszertani és
forráshasználati sokszínűséget igyekeztünk érvényesíteni. A kötetben vizsgált tájon
már az 1930-as években is folyt a mai értelmezés szerint tájtörténetinek nevezhető
kutatás. A murgai születésű Weidlein János több publikációjában is foglalkozott,
elsősorban a németlakta falvak határának történetével. Írásaiban alapvetően a
dűlőneveket és a kéziratos térképek helyrajzi viszonyait vette alapul, és számos
ma is helytálló következtetéssel, valamint eredményes , forrásolvasási" példákkal
gazdagította a tájjal kapcsolatos ismereteinket. Az előzmények kapcsán meg kell
említenünk a pécsi Reuter Camillot is, aki korát megelőzve végzett helyneveken,
térképeken, középkori forrásanyagon, és terepi kutatáson alapuló településtörténeti,
név- és tájtörténeti vizsgálatokat. Kutatásai több vonatkozásban ma is zsinórmér¬
tékül szolgálhatnak.
A bevezetés nem kíván módszertani áttekintést, tudománytörténeti összefog¬
lalást adni a régészeti vagy a néprajzi szempontú tájtörténeti kutatásokról. Ezek
egy részéről a kötet tanulmányai, illetőleg irodalomjegyzéke nyújt tájékoztatást.
Munkánk kifejezett célja a tájban megfigyelt jelenségek bemutatása, értékelése, és
tudományos összefüggésekben való elhelyezése volt. Kutatómunkánk tipikusan
olyan vizsgálatnak mondható, ahol a terepi adottságok és a források értelmezése
révén , talált ránk" az az ismeretelméleti keret, amelyben a jelenségek értelmezésére
kísérletet tettünk. Nem elméleti előfeltevésektől indultunk ki. Ily módon köny¬
vünk azok számára lehet hasznos, akik a tájváltozás általános (irtás, erdősülés,
pusztásodás stb.) és elemi jelenségeit (pl. utak, szántók, búvóhelyek kialakulása és
használata) gazdag szemléltetőanyagon keresztül szeretnék megismerni, illetőleg
azoknak, akik lakhelyük, szülőföldjük múltja iránt érdeklődnek.
A téma aktualitásán túl a kötet megszületésében, és még inkább irányultsá¬
gában nagy szerepe volt annak a tényezőnek is, amit Weidlein ,otthon-barát¬