A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
Cardano „tollal gondolkodott”, vagyis e müveket folyamatosan ätdolgozta, ese¬
tenként újra és újra kiadta — számára tehát valóban mindent átfogó volt a saját
személyének gondja.
A Cardano-fejezet első mondata mindent tartalmaz: a , reneszánsz individua¬
litást" teszi meg kiindulópontnak, erről állítja, hogy , filozófiailag tudatossá vált"
annak révén, hogy az önábrázolás a személyiség lényegi indítékaiba látott bele,
miközben művészi önéletírásként képes volt tudományos fegyelmet érvényesíteni
az anyag előadása során.
Ami mindenképp egyedülálló Cardanóban, az az asztrológiai kutatás össze¬
kapcsolása az önéletírással. Lefordította latinra és kommentálta Ptolemaiosz
Tetrabiblosz (Négy részre osztott könyv) címen hagyományozódott asztrológiai
alapművét, s mint Cardano nyomán Misch kiemeli, saját horoszkópjának több¬
szöri elkészítése teljesen egyedülálló módon lép fel azzal az igénnyel, hogy saját
jellemének legeldugottabb — vagy leginkább eldugni vágyott — részeit éppúgy
feltárja módszeres tudományos alapossággal, mint ahogyan jövőjét is levezesse a
legapróbb részletekig menően mint a bolygók együttállása által végletesen előre
meghatározottat.?" Voltaképp már csak ennyit ismerve a műből — vagy akár csak
a koncepcióból -— fölmerülhet a kérdés, hogy vajon lehetne-e egyáltalán tovább
élni véges emberi létezőként, ha akármilyen módszerrel is, ám teljes részletes¬
séggel előre látná az ember a jövőjét, mintegy az isteni végtelen elme részévé téve
önmagát? Erre a kérdésre azért nem kell választ keresnünk, mert Misch egyrészt
kiemeli, hogy Cardano eleve számos faktort említ, amelyek befolyásolják a ho¬
roszkóp felállításának sikerét, másrészt pedig egyfajta filozófiai antropológia
kimunkálásaként tekint Cardano munkáinak arra a rétegére, amely a természeti
determinációnak való ellenszegülés módozatait kutatja. Ezek pedig a klasszikus
szókratikus-sztoikus karakterű filozófia gondolatkincséből kerülnek át.
Itt is kapcsolódhatott az ókori asztrológiához, amely utolsó fordulópontján, Kons¬
tantin idejében, azt a problémát, amely mindig fölmerül, valahányszor elismerjük a
természeti összefüggéseket és ennek nyomán feladjuk az erkölcsi szabadságot, olyképp
válaszolta meg, hogy a jámborságnak és az erénynek ellenállóképességet tulajdonít a
330 Mutatis mutandis Freud Álomfejtésére gondol itt az ember, amelyben Freud saját álmainak bi¬
zonyos szintig történő elemzésével kapcsolatban a Cardanóéhoz hasonló aggályok legyőzéséről
ír. S persze érdemes lehet abba is belegondolni, hogy e mű eredeti címe Iraumdeutung, tehát
a hermeneutika egyik alapszavát tartalmazza, s így akár alapot adhatott volna Misch-nek ön¬
életírásként való értelmezésre, mint ahogyan Ricceur, Bollnow és mások lényegbevágó általános
hermeneutikai problémákat láttak meg benne.