Page 182 [182]
AZ APRO DESCARTES- ES AZ APROLEKOS CARDANO-FEJEZET
Cardano a tudományokat , mindenütt úgy tekinti, mint amelyek kapcsolatban állnak
önmagával, személyiségével, életének menetével, és így természetesség és elevenség
szól műveiből, amely vonzóvá teszi őket a számunkra, ösztönöz, felfrissít és cselekvés¬
re indít. [...] az ember az, aki ide is, oda is elcsatangol, aki felfigyel, elcsodálkozik, akit
öröm és fájdalom ragad meg s ellentmondást nem tűrőn beszámol nekünk erről."
Ezért van az, hogy Cardano számvetése önnön életéről három fő stádiumon
is keresztülmegy, mielőtt eljut a legismertebb önéletrajzi művéhez, a De vita
propriához [Tulajdon élete], amely Életem címmel magyarul is megjelent.?7
E fejlődéstörténet — Misch Comte-ra támaszkodó értelmezésében -— kicsiben
megelőlegezi a tudománytörténet menetét is, amennyiben a csillagászat elő¬
készítőjeként tekinthető asztrológiából indul ki, az álmairól szóló könyvvel, ?§
majd a saját könyveiről szóló művel folytatódik, ?? amely egyszerre képvisel egy
jellegzetesen humanista műfajt és a módszerességen, empirikus kísérletezésen
alapuló tudományeszményt. A végső eredmény pedig a már említett formális
önéletírás, melyet élete végén, hetvenöt éves korában vetett papírra. Ráadásul
3% ,Cardano betrachtet die Wissenschaften »überall in Verbindung mit sich selbst, [mit — Misch
betoldäsa] seiner Persönlichkeit, seinem Lebensgange, und so spricht aus seinen Werken eine
Natürlichkeit und Lebendigkeit, die uns anzieht, anregt, erfrischt und in Tätigkeit setzt. [...] esist
der Mensch, der umherwandelt, aufmerkt, erstaunt, von Freude und Schmerz ergriffen wird und
uns davon eine leidenschaftliche Mitteilung aufdringt.«” Misch: Geschichte der Autobiographie,
Vierter Band, zweite Hälfte, 697. A Goethe-id&zet lelöhelyet a következökepp adjak meg a szer¬
kesztök: Materialien zur Geschichte der Farbenlehre, Ill. Abtlg, Cotta 1840, 40. kötet, 189. Misch
a Cardano-fejezet zäräsät is Goethével oldja meg. Ebből ki is derül még egy motívum, amely
Cardano kitüntetett kezelése mellett szólt: a mind Dilthey, mind Misch számára mérték- és
feladatadó megfogalmazás , Vergleichung der sogenannten Konfessionen aller Zeiten", ugyan¬
csak Cardanóval kapcsolatban hangzik el a következő megfogalmazást követően: , dat dasjenige,
was bisher nur im Beichtstuhl als Geheimnis dem Priester angstlich vertraut wurde, nun mit
einer kühnem Zutrauen der ganzen Welt vorgelegt ward” („amit eddig csak a gyöntatöszekben
titokként a papra bíztak rá szorongással telten, azt most merész bizalommal az egész világ elé
tárták."). Misch: Geschichte der Autobiographie, Vierter Band, zweite Hälfte, 732.
Girolamo Cardano: Eletem, ford.: Magyar Läszlö Andräs, Budapest, Gondolat, 2013.
Somniorum synesiorum, omnis generis insomnia explicantes libri IV, Basel, 1562. Se Freud nem
32
a
32
®
említette az 1899 végén (hivatalosan 1900-ban) megjelent Álomfejtésben ezt a Cardano-művet,
se Misch nem említi ezzel kapcsolatban Freudot. A számos hivatkozásából pszichológiai mű¬
vekre úgy tűnik, számára az önmagára egyértelműen természettudományként tekintő s mások
által is ilyenként elismert pszichológia jött számításba hivatkozási alapként. Ilyen hivatkozás
például a kissé előkészítetlenül, mintha inkább csak a saját tájékozottságának jelzését szol¬
gáló megjegyzés az Életemmel kapcsolatban: ,von der modernen Psychiatrie wird das als die
pathologische Reaktionsweise einer »Instabilen Natur« gedeutet.” Ältaläban is egyértelműnek
tűnik, hogy Misch nagy vonalakban, ha nem is minden reszleteben, elfogad egyfajta Comte-böl,
talán Max Weberből is táplálkozó ,varázstalanodás"-koncepciót a filozófia és a tudományok
fejlődését illetően.
329 Libellus de libris propriis, cui titulus est Ephemerus (1543).
* 181 °