Page 181 [181]
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
elméletének magalapozását célozta, vagyis közelebb állt az ismeretelmélethez,
mint ahogyan Dilthey minden bizonnyal látta. Éppen ez volt az oka annak, hogy
Dilthey és Misch olyan újkantiánus kortársai mint Paul Natorp Kant előfutára¬
ként ünnepelték őt, és persze Husserl ambivalensen ugyan, de mégiscsak pozitív
Descartes-képe is ezt az irányt értékeli — jóllehet kevesli — benne. Ami pedig
a történelmi-politikai oldalt illeti, érdemes átgondolni az Értekezés második ré¬
szében részletekbe menően kidolgozott metaforát arról, hogy a magas hegyeket
csakis lassan, spirált formázó szerpentinutakon ajánlatos megmászni, mert ha
megpróbálnánk egyenesen fölrohanni, végül szakadék mélyén találnánk magun¬
kat. Ennek nyomán akár arra is hajlamosak lehetünk, hogy legalábbis Descartes
személyes elköteleződéseit tekintve megkockáztassuk azt a kontrafaktuális kije¬
lentést, mely szerint nem nagyon, sőt inkább nagyon nem támogatta volna kései
honfitársainak monarchia-ellenes forradalmi tetteit.
Cardano és a személyiség útja a csillagdeterminációtól
az individuális törvényig
Benvenuto Cellinivel és Loyolai Szent Ignáccal egy időben, Montaigne-t és Fran¬
cis Bacont egy, Descartes-ot két nemzedékkel megelőzve (őket tekinti Misch
referenciapontoknak az elemzésben) régzitette Girolamo Cardano (1501-1576)
az önmaga roppant kedvezőtlenként beállított természeti adottsagain végzett
hosszas, filozófiai indíttatású, de már a természettudományos gondolkodásba
hajló munkáját annak érdekében, hogy legyőzze a sors determinációját. Így fog¬
lalható össze Misch értelmezése arról a szerzőről és művéről, akit és amelyet
a ,reneszánsz" önéletírás kitüntetett helyére tesz — persze, mint láttuk, a tény¬
leges elemzést nélkülöző Descartes-értékeléshez hasonlóan az eredeti, 1904-es
változatban értelmezte így. Vagyis ekkor még — Burckhardt nyoman — minden
bizonnyal Dante (Új életével kezdődik számára a reneszánsz, és azért oly érdekes
számára Cardano, mert fölfedezhetőnek, vagy stílszerűbben: utánképezhetőnek
véli benne az , individualitás rejtélyét" minél jobban megközelíteni igyekvő gon¬
dolkodót, A hermeneutika keletkezését író Dilthey intenciójának megfelelően.
Persze nem csupán a tanítómesterek iránti tisztelet vezette Misch-t, ami¬
kor nagyobb teret adott Cardanónak, mint Descartes-nak. Hisz mint láttuk,
Descartes-ból nehezen lehetne kibontani valódi érdeklődést az önéletírás iránt
— hiaba, hogy Misch ezt többször is előfeltételezni látszik. Cardanóban viszont
joggal fedezi fel az önmagával foglalatoskodás mindenen áthatoló szenvedélyét.
Harmadik nagy mesterét, Goethét tudja idézni arról, hogy Cardano minden
tudományos foglalatoskodást saját énjén szűrt át:
* 180 +