A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
Ebből fakad, hogy Misch szerint nem szabad félreérteni a híres Augustinus¬
hivatkozásokat, amelyek nem a , kolostorok gyóntató atyái pszichológiájának"
(Beichtvater-Psychologie der Klöster) alkalmazäsät jelentik, de nem is „a szto¬
ikusok morälis raisonnement-jät” (moralisches Räsonnement der Stoiker), ha¬
nem annak megalapozását a lélekelemzésben, amit Misch az individuális lelki
gazdagság szabad, müveszi szemleletenek (freie künstlerische Anschauung des
individuellen seelischen Reichtums) nevez.
Amit még érdemes kiemelnünk ebből a rövid fejezetből, az annak illusztrálása,
amit a Bevezető az individuális formák megjelenésének tekint az önéletírások
kialakításában. Önéletírásként könyveli el Misch a világ megvetéséről szóló dia¬
lógusokat, a levélforma többféle alkalmazását, beleértve az önmagának szólókat,
amelyek legfontosabb példája a — végül is töredékben maradt — valódi önéletírás,
Epistola ad posteros vagy Epistola posteritati címmel. Mélyebb elemzéseket nem
kapunk e fejezetben, bizonyára jelentősen megnövelt terjedelemben jelentette
volna meg ezt a fejezetet is Misch, valószínűleg az eredeti elhagyásával, ugyan¬
úgy, mint Dante esetében tette volna.
AZ APRÓ DESCARTES- ÉS AZ APRÓLÉKOS CARDANO-FEJEZET
Descartes és az histoire de mon esprit
Az önéletírás-történeti mű elemzését lezáró fejezetünk kiindulópontja az az
egyszerű tény, hogy e monumentális műben Misch kifejezetten kiemeli ugyan
Descartes Értekezés a módszerről című írását a 16-17. századi intellektuális
önéletírás legszebb példájaként — anélkül azonban, hogy részletesen elemezné
az Értekezést akár mint önéletírást, akár mint filozófiai művet.
Így lépnek föl a humanisták által uralomra juttatott irodalmi életrajzokon belül azok,
akik önmagukat mutatják be, s akik a tanulmányokról szóló beszámolót és a hivatás
megválasztásának taglalását a fejlődéstörténet irányában fejlesztik tovább. Közülük
is kiemelkedik csúcsteljesítményként Descartes Discours de la méthode című műve.
Közös alapvonásuk a fokozatokban kibontakozó konstruktív szerkezet: kezdetben
van a kétely az áthagyományozott tudás állagát illetően, majd közvetlenül az élethez
fordulnak, hogy annak hamisítatlan vonásaiból megismerjék a tiszta igazságot, s végül
következik a gondolkodásban és az erkölcsi életben kiküzdött stabilitäs.°'*
304 So treten nun innerhalb der durch die Humanisten zur Herrschaft gebrachten literarischen
Biographie die Selbstdarsteller auf, welche den Studienbericht und die Erörterung der Berufswahl
in die Richtung der Entwicklungsgeschichte fortbilden. Ihr Höhepunkt liegt in Descartes’