Seite 161 [161]
A NARRATIVITAS FORMAI ES TARTALMAI A GDA-BAN
igaz megtérése ellen, maga is masszívan épített erre az eljárásra. Abélard első
levelét, vagyis a Szerencsétlenségeim története című írást, amelyben átveszi Fulco
prépost ellene irányuló vádjait és az isteni igazságosság megnyilvánulásaként
láttatja személyes-testi tragédiáját, ama törekvésének megalapozását szolgáló
kísérletként értelmezi, mely kétes hírnevének helyreállításával lehetővé teszi
számára a visszatérést Párizsba és a tanítás újrakezdését. Így aztán abból a ké¬
nyelmetlen helyzetből, amelyben nem tudja a régi módon elemezni az Új életet,
de nem tudja igazán elfogadni Dante szándékainak az általa Abélard-nak tulaj¬
donítottakkal való azonosítását sem, azzal a szkeptikus elhatározással vágja ki
magát, hogy gyakorlatilag félreteszi az Új életet mint önéletírást. Egyúttal — vol¬
taképp előremutatóan — fölvezeti az egész dantei életmű, és kiváltképp a Komé¬
dia önreferencialitásából fakadó önéletírási értelmezhetőségének lehetőségét.
Ez a dilemma azonban, ha jól látjuk, nem magában a költői műben, hanem
a róla alkotott ingadozó nézetekben alapozódik meg, melyeknek persze azért
van alapjuk magában a dologban is. Hogy ezt átlássuk, csak arra van szükség,
hogy kibövitsük a latökörünket, és ahelyett, hogy Dante ifjükori müvet önma¬
gaért vizsgálnánk, mindazt, amit költőileg létrehozott, a maga összességében
vegyük szemügyre az önábrázolásra vonatkozó kérdésünk vonatkozásában. Ha
így teszünk, akkor azon a helyen találkozunk szembe egyfajta válasszal, ahol,
külsődlegesen nézve, a legkevésbé várnánk: a kiteljesedés magaslatán, ahol az
Isteni színjáték a magasba tör.??
Es ist etwas Unerwartetes [Ez valami väratlan] - irja Misch rögtön e konk¬
lúziót követően az új szakaszban, majd tíz oldalon keresztül részben a Komedia
nagyságát méltatja, részben azt húzza alá, miért s mennyire váratlan ez az ered¬
mény. Külső szemlélőként nem biztos, hogy mindenki egyetértene e szövegrész
bekerülésével a válogatásba, különösen, ha hozzávesszük, hogy az újrakezdés
egyik eleme azoknak a már akkor hozzáférhető szaktanulmányoknak a felsorolá¬
sa, amelyek az önreflexió nézőpontjából foglalkoznak a Komédiával.?? Meglepő
módon az a mondat, amelybe belekapaszkodva egyfajta — ugyan külsődlegesen
induló - elemzést kezd Misch, épp azt emeli ki az egész Komédia kapcsán, amit
29.
S
„Dieses Dilemma ist doch, wenn wir recht sehen, nicht in dem Dichtwerk selbst, sondern in
den schwankenden Ansichten von ihm gegründet, die freilich auch ihren Grund in der Sache
haben. Um das zu sehen, brauchen wir nur unsern Gesichtskreis zu erweitern, und statt Dantes
Jugendwerk für sich zu betrachten, seine dichterische Produktion insgesamt auf unsere Frage
nach seiner Selbstdarstellung hin ins Auge zu fassen. Dann kommt uns eine Antwort an dem
Ort entgegen, wo man, von außen herankommend, esam wenigsten erwartet: auf der Höhe der
Vollendung, auf der die Göttliche Komödie emporragt.” Uo., 480.
Nem tekinthetünk el attöl, hogy felhivjuk a figyelmet a sok könyvtärnyi Dante-irodalom egyik
legutóbbi nagy teljesítményére, amely épp a Komédia önreferencialitásával foglalkozik: Kelemen
Janos: ,, Komédidmat hivom tanimul”. Az onreflexié nyelve Danténdl, Budapest, ELTE Eötvös, 2015.
29:
“©
* 160 +