Seite 90 [90]
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI
jelentésre szert tevő Ereignis, ,esemény" szót alkalmazta rá. Mischnél minden¬
esetre lehet itt szó nagy horderejű, emberiségléptékű fejleményekről — mint ami¬
lyen a filozófia kialakulása a görögöknél -, de olyan, apránként végbemenő alaku¬
lásokról is, mint amilyen egy egyéni élettörténet, vagy akár annak alkotóelemei,
amelyekbe véletlenszerűen felbukkanó külső faktorok is beépülnek.
Ez azonban olyan terület, amelyen a logikai előadások haladtak tovább, s így
Bollnow csak jelzésekre szorítkozik, mert a kötet csak jóval később jelent meg,
mint ahogyan erről már említést tettünk a róla szóló részben. Az alapvető prob¬
léma, amelynek kapcsán az új nem szükségképp végbemenő kibomlását tárgyalja
Misch, az áramló élet és a fogalmi gondolkodás viszonya: a gondolkodás megje¬
lenése a korábbi fázisokra épül ugyan, mint amilyen az állati , gondolkodás", de
mégis valami gyökeresen újként jelenik meg.
Azonban Misch volt az első — sôt amennyire látom, az egyetlen — aki ezt a mindkét
oldalról elhanyagolt kérdésfeltevést — mind a tiszta logika művelőitől, mind az irracio¬
nális életfilozófia művelőitől — szisztematikusan munkába vette. [...] A kérdés az, hogy
miként jön elő a tárgyi megismerés specifikusan emberi lehetősége a kifejezéseknek
abból az elemi megértéséből, amely közös az emberben az állatokkal. Ez Misch számá¬
ra nem folyamatos kifejlési összefüggés, hanem valami alapvetően újnak kell hozzá¬
adódnia, amely már a mutatásban előrajzolódik és az emberi nyelvben teljesedik ki."
Ezen a ponton bizonyára részletes fejtegetéseket kellene áttekinteni arról, hogy
mindez hogyan mehet végbe, illetve mit lehet mondani róla a kortárs szaktudo¬
mányos és szakfilozófiai reflexiókkal összevetésben. Erre sem Bollnow nem vál¬
lalkozik, sem mi nem indulhatunk el ebben az irányban a mostani keretek között.
Bollnow nyomán inkább azt fogjuk bemutatni, hogy miként látja összekapcsolha¬
tónak Misch további lépéseit Ricoeur tőle függetlenül kifejtett elgondolásaival.
Misch ugyanis nem elégszik meg annak rekonstruálásával, hogy hogyan jön
létre az életáramból a mindennapi élet és a természettudományok alaprétegében
használatos fogalmi gondolkodás és a vele párhuzamosan kialakuló, e gondol¬
kodás igényeihez alkalmazkodó nyelv. Bevezeti ugyanis az ,evokativ nyelvhasz¬
nálat" (evozierendes Sprechen) terminusát, amelyet a diszkurzív gondolkodással
és nyelvhasználattal szembeállítva határoz meg:
170 „Aber erst Misch hat — soweit ich sehe als einziger — diese von beiden Seiten, von den reinen
Logikern wie von den Vertretern einer irrationalen Lebensphilosophie, vernachlássigte
Fragestellung systematisch in Angriff genommen. [...] Es ist die Frage, wie aus der Schicht des
elementaren Ausdrucksverstehens, das der Mensch mit dem Tier gemeinsam hat, die spezifisch
menschliche Möglichkeit des gegenständlichen Erkennens hervorgeht. Das ist für Misch kein
stetiger Entwicklungszusammenhang, sondern es muß etwas grundsätzlich Neues hinzukommen,
das sich schon im Zeigen abzeichnet und sich in der menschlichen Sprache vollendet.” Uo., 437.
+ 89 +