S ahogyan a Plessner-szakaszban már láttuk is, a Macht und menschliche Natur
 már címében is ehhez a koncepcióhoz kapcsolódik. Hozzátehetjük, hogy ezzel
 teljes összhangba kerül Spinozával is, akinél Isten és a természet lényege a ki¬
 merithetetlen ,hatéképesség”, a potentia, amelyet németre a Macht kifejezéssel
 is szokás fordítani, a véges individuumé pedig az ennek kifejeződéseként meg¬
 ragadott conatus, , törekvés", minden tudatosság előtt, annak alapjaként."
 
Az élet azonban nem csupán hatóképesség Mischnél (sem). A Königtől is ki¬
 emelt ,gondolatilag megragadhaté rendszerüség” (Gedankenmäfigkeit), vagyis
 a magában véve , határtalan" (das Grenzenlose) elkerülhetetlen artikulälödäsä¬
 nak hangsúlyozása révén elindul azon az úton, amelyen az ,,életlogikahoz” fog
 eljutni.
 
Csakhogy itt problematikus ponthoz érkezünk, amelyet Bollnow három gon¬
 dolkodó találkozási pontjaként vet fel. Plessnerrel kezdi, Misch-sel folytatja, s itt
 fordul ebben az írásában Ricoeurhöz, aki a Freud-elemzései során kerül szembe
 azzal a problémával, hogy hogyan kapcsolódhat az erő az értelemhez. Ez analóg
 azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet számot adni a kikutathatatlan és kimerít¬
 hetetlen életerő artikulálódásáról idő fölötti érvényességű törvények szerinti
 rendben. Ám mivel Freudnak nem kell utánajárnia az eredeti értelemképző¬
 dés problémájának, ezért itt Ricoeur sem teszi ezt meg, úgyhogy Bollnow elejti
 ezt a szálat, hogy teljes egészében a Dilthey-Misch elemzésekre koncentráljon.
 A Königtől is kiemelt misch-i meggyőződést a kikutathatatlanság és gondolat¬
 szerűség egységéről az életben öt lépésben látja értelmezhetőnek. Az elsőben
 az életáradás artikulálódását a német visszaható igealakban jól megragadható
 Sichgestalten, , alakulás", illetve , magát alakítás" kifejezéssel rögzíti, s ezzel kap¬
 csolatban írja: