Page 87 [87]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
Bollnow ugyanakkor rámutat, hogy Misch azon túlmenő értelmet is ad a ki¬
kutathatatlanság jegyének, mint amit König elemzése szerint kapcsolt hozzá.
A Heidegger-polémia kapcsán előkerül például az élet dinamizmusának fölerő¬
sítése a következőképpen:
A kikutathatatlanságot sokkal inkább , az emberi élet benső hatóerejének" kifejező¬
déseként (45) kell megragadni. Benne az életet , hatóerőként" vesszük az elemi szóje¬
lentésnek megfelelően. 154
S ahogyan a Plessner-szakaszban már láttuk is, a Macht und menschliche Natur
már címében is ehhez a koncepcióhoz kapcsolódik. Hozzátehetjük, hogy ezzel
teljes összhangba kerül Spinozával is, akinél Isten és a természet lényege a ki¬
merithetetlen ,hatéképesség”, a potentia, amelyet németre a Macht kifejezéssel
is szokás fordítani, a véges individuumé pedig az ennek kifejeződéseként meg¬
ragadott conatus, , törekvés", minden tudatosság előtt, annak alapjaként."
Az élet azonban nem csupán hatóképesség Mischnél (sem). A Königtől is ki¬
emelt ,gondolatilag megragadhaté rendszerüség” (Gedankenmäfigkeit), vagyis
a magában véve , határtalan" (das Grenzenlose) elkerülhetetlen artikulälödäsä¬
nak hangsúlyozása révén elindul azon az úton, amelyen az ,,életlogikahoz” fog
eljutni.
Csakhogy itt problematikus ponthoz érkezünk, amelyet Bollnow három gon¬
dolkodó találkozási pontjaként vet fel. Plessnerrel kezdi, Misch-sel folytatja, s itt
fordul ebben az írásában Ricoeurhöz, aki a Freud-elemzései során kerül szembe
azzal a problémával, hogy hogyan kapcsolódhat az erő az értelemhez. Ez analóg
azzal a kérdéssel, hogy hogyan lehet számot adni a kikutathatatlan és kimerít¬
hetetlen életerő artikulálódásáról idő fölötti érvényességű törvények szerinti
rendben. Ám mivel Freudnak nem kell utánajárnia az eredeti értelemképző¬
dés problémájának, ezért itt Ricoeur sem teszi ezt meg, úgyhogy Bollnow elejti
ezt a szálat, hogy teljes egészében a Dilthey-Misch elemzésekre koncentráljon.
A Königtől is kiemelt misch-i meggyőződést a kikutathatatlanság és gondolat¬
szerűség egységéről az életben öt lépésben látja értelmezhetőnek. Az elsőben
az életáradás artikulálódását a német visszaható igealakban jól megragadható
Sichgestalten, , alakulás", illetve , magát alakítás" kifejezéssel rögzíti, s ezzel kap¬
csolatban írja:
164 Uo. A belsé idézet Misch Lebensphilosophie und Phénomenologie című munkájából való.
165 Lásd errél az Orpheus Noster 2020/2-es, a conatus 17. századi fogalmának szentelt tematikus
számát.
+ SG *