Page 82 [82]
MISCH DERÉKBA TÖRT MUNKÁSSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSEI
[Az a szerzőség (Urhebertum), amellyel minden kultúra embere a kikutathatatlan
emberi alapból eredetileg kiemeli a saját aprioriját, érték- &s kategöriarendszeret] nyi¬
tott kell maradjon a pillantás egyetemessége érdekében az emberi életre vonatkozóan
valamennyi kultúra és korszak teljes kiterjedésére tekintettel, amelyekre csak képes az
ember. Ezért helyeződik az antropológia középpontjába az ember kikutathatatlansága,
és az emberlétre való lehetőség, amelyben benne foglaltatik, hogy ami az embert min¬
denekelőtt emberré teszi, az emberi gyökérzet, az a kikutathatatlanság adta mérték
nyomán kell létrejöjjön. Csak ha, s csak mivel nem tudjuk, mire képes az ember, akkor,
s azért van értelme a szenvedéssel teli élet elviselésének e földön. Önnön magának
kikutathatatlansága életének és életmegértésének kötelező erejű princípiuma, hogy
feladatait megfelelő komolysággal végezhesse."
Izgalmas megfigyelni, hogy abban az időszakban, amelyben Husserl az európa¬
iságban látja megtestesülni az emberiség teloszát, Plessner a kikutathatatlanság
misch-i koncepciója alapján érvel éppen annak ellenkezője mellett:
Csak azáltal teszi szabaddá tekintetét az európai szellem a történetileg kialakult kul¬
túrák és világra vetett pillantásuk eredeti sokféleségére, hogy lemond az európai ér¬
ték- és kategóriarendszer hatalmi pozíciójáról."
Ami az Unergriindlichkeit gondolatat illeti, azt Josef Konig a már említett Georg
Misch als Philosoph című könyvének V. szakaszában tárgyalja, "" és összegzően
úgy véli, nagyon is találó, ha , a kikutathatatlan gondolatát Misch egész filozófiája
középponti gondolatának" tekintjük." König hosszú idézeteket hoz a Fibelből és
a Lebensphilosophie und Phänomenologie-böl, s ezek reven körvonalazza Misch
egészen sajátos kettősségeit a kikutathatatlan kapcsán. Mindenekelőtt igyekszik
rögzíteni, hogy az, amit Misch hol a kikutathatatlannak (das Unergriindliche), hol
a kifürkészhetetlennek (das Unerforschliche), hol ,,a mindenség megismerhetetlen
154 „Es muß offen bleiben, um der Universalität des Blickes willen, auf das menschliche Leben
in der Breite aller Kulturen und Epochen, wessen der Mensch fähig ist. Darum rückt in den
Mittelpunkt der Anthropologie die Unergründlichkeit des Menschen, und die Möglichkeit zum
Menschsein, in der beschlossen liegt, was den Menschen allererst zum Menschen macht, jenes
menschliche Radikal, muß nach Maßgabe der Unergründlichkeit fallen. Nur wenn und weil wir
nicht wissen, wessen der Mensch noch fähig ist, hat es einen Sinn, das leidvolle Leben auf dieser
Erde zu bestehen. Die Unergründlichkeit seiner selbst ist das um des Ernstes seiner Aufgaben
willen verbindliche Prinzip seines Lebens und seines Lebensverständnisses.” Uo., 27-28.
„In dem Verzicht auf die Vormachtstellung des europäischen Wert- und Kategoriensystems
gibt sich der europäische Geist erst den Horizont auf die ursprüngliche Mannigfaltigkeit der
geschichtlich gewordenen Kulturen und ihrer Weltaspekte ganz frei.” Uo., 31.
156 König: Georg Misch als Philosoph, V., 202-209.
157 Uo., 204.
15:
a
+ S1 *