Oldal 52 [52]
A TANÍTVÁNY ÖNÁLLÓSODÁSA
terméke, morfologikus, míg Petrarcáé már a szerves típust példázza. Dantéra és
Petrarcára még vissza fogunk térni a Új élet (Vita nuova) elemzése, illetve az ön¬
életírás-történet Dante, illetve Petrarca fejezeteinek kidolgozásai kapcsán.
Az írás másik érdekes szála Misch nem szokványosan eredeti hozzájárulását
villantja föl ehhez a személyiségelemélethez: nem állítja, hogy egyedül az európai
emberből lett személyiség. Külön kihangsúlyozza, hogy egy afrikai törzsfőnök
számára is létfontosságú lehet az erős személyiség, mert hiába az öröklés mint
a hatalom átadásának rendje, ezt a rendet azért mégiscsak hitelesíteni kell, s en¬
nek módja az, ha erős kisugárzású személyiségként jelenik meg. Ám nyilvánva¬
lóan lényegesebb az okfejtés szempontjából, hogy ázsiai útja során szerzett új
ismereteire építve viszonylag részletesen foglalkozik Konfuciusz, Menciusz és
Lao-ce nézeteivel a kínai oldalon, illetve Buddháéval az indiain. Összefoglaló¬
an egyrészt elmondja, hogy Ázsiában nem érzik úgy, hogy morális téren, tehát
a személyiségformálás terén rászorulnának a tanításra: alapvetően pusztán az
európaiak technikai tudása iránt tapasztalható érdeklődés. Külön érdekesség
ebben az elgondolásban, hogy az indiaitól eltérően a kínai morális gondolkodás
észre építő jellegét egyrészt rokonságban állónak látja az európaival, másrészt
e rokonságnak a fiziológiai hatótényezőktől való függetlensége okán bizonyítékot
lát benne a szellemi szféra önállósága mellett.
Mármost a kínai filozófiának az európaival megegyező elemei nagyhorderejűek a szel¬
lemi fejlődés immanens törvényszerűségének pozitív bizonyítása számára. Mert hiszen
ebben az esetben ki van zárva minden olyan kísérlet, amellyel a filozófiai fogalmak
viszonyban állását és rokonságát fiziológiai feltételekből, egyforma grammatikai funk¬
ciök igezeteböl vilägitanänk meg vagy történeti összefüggésekre vezetnénk vissza."
Ugyanakkor végső elemzésben Misch kitart amellett, hogy az európai személyi¬
ségképződés és az annak hátterében meghúzódó fogalmiság magasabb rendű az
ázsiaihoz képest. Ennek alapvető okaként a konfuciánus gondolkodás sajátos natu¬
ralizmusát nevezi meg, amelyen belül a történelem nem különül el a természet és
az ész szférájától. Ebből fakadóan a személyiségképződés keretei ahhoz hasonlóan
szűkek lesznek, mint amilyenek az európai középkorban voltak. Természet, ész
és történelem ugyanezen elkülönítettlenségét okolja Misch egyébként azért is,
94 „Sind doch Übereinstimmungen der chinesischen Philosophie mit der europäischen von großer
Tragweite für den positiven Nachweis einer immanenten Gesetzlichkeit der Geistesentwicklung;
denn hier sind ja alle Versuche ausgeschlossen, die Beziehung und Verwandschaft der
philosophischen Begriffe aus physiologischen Bedingungen, aus dem Bann gleichförmiger
grammatischer Funktionen zu erklären, oder auf historische Zusammenhänge zu reduzieren.”
Uo., 93.