Oldal 51 [51]
GEORG MISCH ÉLETÚTJA, MUNKÁSSÁGA
szokásos módon a Dante-Petrarca ellentétre hegyezve ki. Hogyan lehet úgy
gondolni, hogy az olyannyira egyedülálló Dante nem személyiség, miközben azt
szokás állítani, hogy Petrarcával ebben az értelemben elkezdődik a reneszánsz.
Misch itt vezeti be a történeti műben is alkalmazott, a biológiából átvett meg¬
különböztetést , szerves", azaz , organikus", illetve , morfologikus" személyiség
között. Szerves individuumnak azt az élőlényt nevezik a biológiában, amely nem¬
csak, hogy önállóan képes ellátni az élethez szükséges funkciókat, de még önál¬
lóan szabályozni is képes őket. Ezzel szemben áll a morfologikus személyiség.
A morfológiai értelemben vett individuumnak van ugyan a kinézetében, felépítésében,
összetételében megmutatkozó bizonyos fokú önállósága és egységessége, amelyek le¬
hetővé teszik számára a saját jogú életet, ám életét csak egy organikus individuummal
összeköttetésben tudja élni, amelyből kiszakítva nem marad fenn.?
Ez lesz a kulcs Misch számára az előbb említett ellenvetés megválaszolásához:
a személyiség nem afféle természeti adottság, mint amilyen az individualitás —
legalábbis biológiai értelemben véve —, hanem az emberi individuumnak nagyon
is magának kell kimunkálnia azt. Komoly különbség van aközött, hogy egy in¬
dividuum számára a személyiséggé váláshoz rendelkezésre álló keretek az adott
kor átfogó történelmi feltételrendszerében igen erősen behatárolják, szinte csupán
egyetlen formában teszik lehetővé a személyiség kialakítását — amely, emlékez¬
zünk: a döntési szituációkban mindig aktív, autonóm módon foglal állást -—, illet¬
ve, hogy egyenesen az individuumból fakadnak új személyiségképződési lehető¬
ségek, amelyek a későbbi individuumok számára már számos, az elvárttól eltérő
mintát tesznek lehetővé. Misch szerint Dante — a középkori személyiségalakulat
megtestesítőjeként — az előbbi fajtához tartozik, vagyis bármekkora individuális
és személyes alkotás is az Isteni színjáték, az adott kor keretrendszerétől függet¬
lenül mégsem jöhetett volna létre. Ugyanennek az éremnek másik oldala pedig,
Misch szerint, akkor tűnik elő látványosan, ha megfontoljuk, hogy miután kisza¬
kadt saját korának keretrendszeréből, azaz átkerült a mai korba, a modern olvasó
kezébe, igazi műélvezetet csak akkor fog kelteni benne, ha valamiképp áthelyezi
magát Dante korának gondolkodásába (Nachleben).? Így kell tehát érteni Misch
itt képviselt tézisét, mely szerint Dante személyisége teljes mértékben korának
% „Ein morphologisches Individuum besitzt zwar in Aussehen, Bau und Zusammensetzung eine
gewisse Selbstständgkeit und Einheitlichkeit, die ihm ein Eigenleben ermöglicht, aber es vermag
sein Leben nur im Verbande eines organischen Individuums zu führen, aus dem herausgerissen
es sich nicht erhält.” Uo., 86.
93 Lásd uo., 89.