Oldal 16 [16]
SCHLEIERMACHER ÉLETE
el foglalkozni, s melynek első kötete el is készült, ám a család vétója miatt nem
jelenhetett meg. Filozófiailag bizonyára az motiválta, hogy rokonszenvesnek ta¬
lálhatta Schleiermacher törekvését arra, hogy a teológiát a filozófiával és a tudo¬
mányokkal közös keretben helyezze el, kitüntetett szerepet szánva az etikának.
Egy levelében Graf Yorck von Wartenburgnak Dilthey a System der Ethik címen
kiadott keziratät „Abschluß meiner systematischen Gedanken”-nek, „rendszeres
elgondolásaim lezárásának" nevezte." Bizonyára Schleiermacher vallásra vonat¬
kozó elgondolásai is vonzóak lehettek számára, egy olyan gondolkodó számára,
aki egyetemi évei alatt folyamatosan távolodott a családi hagyományként vele
szemben megfogalmazódó elvárástól, hogy maga is lelkész legyen. Ezt a Dilthey
által bizonyára osztott schleiermacheri valláselgondolást Karl Barth szavait idéz¬
ve jellemezhetjük Dilthey vélelmezett perspektívájára is vonatkoztatva:
Modern emberként [...] eltökélt volt arra, hogy a kereszténységet mindenképp úgy
értelmezze, hogy értelmezett tételei ne kerülhessenek ellentmondásba kora filozófi¬
ájának, történeti és természettudományi kutatásának alapelveivel és módszereivel."
Barth ezzel kapcsolatban nagyon élesen fogalmaz: egyenesen ,, a kereszténység
feltétlenségének elárulásáról" beszél, és — persze ha a fent mondottak tarthatók
— ez Dilthey-re is vonatkoztatható.
Bárhogy is álljon azonban a dolog Schleiermacherrel magával, illetve Barth
Schleiermacher-értelmezésével, Dilthey számára az említett elgondolások min¬
denképp alkalmasnak kellett tűnjenek az alaposabb kimunkálásra, hisz életének
fő művei ilyen vagy olyan módon ezek kidolgozását vállalták fel. Talán az sem
véletlen, hogy életének utolsó, s a többi projekttől talán eltérően alapvetően ezért
befejezetlenül maradt kézirata a Das Problem der Religion [A vallás problémája]
címet viseli.
Mindenesetre a Leben Schleiermachers című mű első kötete 1870-ben jelent
meg, s noha már akkor beharangozta a második kötetet, noha újra és újra neki
is látott amunkának, nagy mennyiségű kéziratot is készített hozzá, művekben,
levelekben utalásokat is tett a második kötet megjelenésére, sőt már a kiadóval
is egyeztetett időpontot, a kötetet mégsem tudta lezárni.
5 Lessing: Wilhelm Dilthey, 27.
16 — Eristalsmoderner Mensch[...] entschlossen, das Christentum auf keinen Fallso zu interpretieren,
daß seine interpretierten Sätze in Widerspruch zu den Prinzipien und Methoden der Philosophie,
der Geschichts- und Naturforschung seiner Zeit treten können.” Karl Barth Die protestantische
Theologie im 19. Jahrhundert cimü könyveböl idezi Volker Gerhardt — Reinhard Mehring — Jana
Rindert: Berliner Geist. Eine Geschichte der Berliner Universitätsphilosophie bis 1946. Mit einem
Ausblick auf die Gegenwart der Humboldt-Universität, Berlin, Akademie Verlag, 1999, 40.