Oldal 15 [15]
BEVEZETÉS
legalábbis a kiterjedt és elmélyült történeti kutatások révén a szellem , talajához"
tapadó történetfilozófiát, átfogó tudományfilozófiát és az emberi létezés egészét
tárggyá tevő filozófiai antropológiát kívánt kidolgozni.
Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az átfogóan művelt
tudomänyfilozéfia mind a természettudományokat, mind azokat a tudományo¬
kat magába kellett fogadja, amelyeket Dilthey történet- és társadalomtudomá¬
nyoknak, illetve az egyik fő ellenfél, John Stuart Mill kifejezését átvéve (de azzal
nem megelegedve) szellemtudomänyoknak nevezett.!? Termeszettudomänyos
kutatásokat Dilthey ugyan nem művelt, még ha egy időben igyekezett is elsa¬
játítani az épp a század második felére gyökeres átalakuláson keresztülmenő
diszciplínák fő téziseit, és az épp ekkortájt a természettudományokhoz átállni
igyekvő pszichológiát meg is próbálta visszairányítani a szellemtudományok
közé. Az is fontos lehet ebből a szempontból, hogy nagy tisztelettel fordult a hoz¬
zá közel álló kortárs természettudósok munkái felé, mint amilyen például a kor¬
szakos jelentőségű fizikus, Hermann Ludwig von Helmholtz volt. A történettu¬
dományban való elmélyedést azonban elengedhetetlennek tartotta már csupán
annak érdekében is, hogy kívülállóságára hivatkozva ne lehessen figyelmen kívül
hagyni filozófiai hozzászólását a történettudományi módszertannal kapcsolatos
vitákhoz. Az is fontos szempont volt, hogy magáénak vallotta és alkalmazni kí¬
vánta a már említett hagyományos német történeti látásmódot. Egyik rá is nagy
hatást gyakorló tanára a Berlini Egyetemen maga a korszakalkotó jelentőségű
történettudós, Leopold von Ranke volt. Talán a tőle tanultak hatására kezdett egy
időben foglalkozni filozófiai archívumok megalapításának gondolatával is."
Bármennyire összetettek voltak is Dilthey motívumai, a lényeges az, hogy
kezdeti teológiai tanulmányainak és hermeneutikatörténeti kutatásainak nyom¬
vonalát követve belefogott élete legnagyobb történészi vállalkozásába, a Hegel¬
kortárs protestäns teolögus, Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768-1834)
eletrajzänak megiräsäba.
Törtenetileg egyertelmü, hogy e vällalkozäs Schleiermacher leveleinek kiadäs¬
ra előkészítéséből nőtt ki, amellyel Dilthey berlini egyetemi évei alatt kezdett
s Azon tudományok egészét, melyek tárgya a történelmi-társadalmi valóság, e műben szellem¬
tudományok néven fogjuk összefoglalni." ,,[...] ez látszik a legkevésbé helytelennek, ha összeha¬
sonlítjuk az összes többi helytelen megjelöléssel, melyek között választani lehet. [...] az az előnye
megvan, hogy helyesen jelöli meg a tények azon centrális körét, melyből kiindulva a valóságban
e tudományokat egységesnek tekintjük, terjedelmüket felvázoljuk, s [...] a természettudomá¬
nyokkal szembeni elhatárolásukat végrehajtjuk." Dilthey: A történelmi világ felépítése, 20, 21.
A 20. századra ez a gondolat valósággá vált, ahogyan ezt maga a bochumi Dilthey-Archiv is mu¬
tatja, melynek főmunkatársa Hans-Ulrich Lessing, az általunk is alapul vett autoritatív Dilthey¬
monográfia szerzője. Ranke és a levéltári kutatás kapcsolatáról lásd Hans-Ulrich Lessing: Wil¬
helm Dilthey. Eine Einführung, Köln, Böhlau, 2011, 20. sk.
+ 14°