Oldal 14 [14]
SCHLEIERMACHER ÉLETE
Minden, a filozófiai gondolkodásban megragadott új tudati beállítódás a valósághoz
éppen így érvényre jut e valóság tudományos megismerésében, a vele kapcsolatos
érzésvilág értékmeghatározottságaiban, valamint az akarati cselekvésekben, az élet¬
vezetésben és a társadalom irányításában."
A szellem szféráját tehát Hegelhez hasonló tágasságban ragadja meg a tudomány¬
tól az erkölcsön és az etikán át a jog és a politika szférájáig, annak ellenére, hogy
oksági alapzatát nem az absztrakt szellem fejlődéstörvényeiben, hanem a konkrét
emberi életben látja.
A filozófia története láthatóvá teszi a tudat beállítódásait a valósághoz, e beállítódások
reális vonatkozásait egymásra, valamint az így előálló fejlődést. Így lehetőséget ad
arra, hogy megismerjük az irodalom, a teológia, atudományok egyedi jelenségeinek
történelmi helyét. A konkrét, valóságos alapzatot mindenütt csakis a filológiai (iro¬
dalmi) módszer révén állíthatjuk elő.!!
A filozófiatörténet tehát az a tudásalakzat, amelyben az egyes korszakok kö¬
zépponti, szellemi magvát megragadó filozófiai rendszerek fejlődését e fejlődés
konkrét lépcsőfokainak, az egyes filozófiai rendszereknek kiterjedt filológiai jel¬
legű elemzései révén tesszük megragadhatóvá. Nem előfeltételezünk valamilyen
történelemfeletti fejlődésmenetet, amelyet ezen a módon ragadunk meg, hanem
azokat a , történelmi helyeket" tárjuk fel, amelyek a tág értelemben vett kulturális
jelenségek, irányzatok individuális találkozási pontjait, együttállásait foglalják
magukban (a hegeli , népszellemek" ellenfogalmaként).
Vagyis Dilthey nem azért fordult a történeti-filológiai kutatások felé, mert el
szeretett volna merülni a — kreált vagy valóságos ellenlábasa, Nietzsche? által
elmarasztalt — , antikvárius" történetírásban. Ennek motívuma egészen más volt:
a nagy hatású hegeli rendszerelgondolással szemben, ha nem is földhöz ragadt, de
„Jede im philosophischen Denken erfaßte neue Stellung des Bewußtseins zur Wirklichkeit
macht sich gleicherweise im wissenschaftlichen Erkennen dieser Wirklichkeit, an den
Wertbestimmungen des Gefühls über sie und in den Willenshandlungen, der Führung des
Lebens wie der Leitung der Gesellschaft geltend.”
„Die Geschichte der Philosophie macht die Stellungen des Bewußtseins zu der Wirklichkeit,
die realen Beziehungen dieser Stellungen aufeinander und die so entstehende Entwicklung
sichtbar. So gibt sie die Möglichkeit, den geschichtlichen Ort für die einzelnen Erscheinungen
der Literatur, der Theologie, der Wissenschaften zu erkennen. Die exakte Grundlage kann
überall nur durch die philologische (literarische) Methode hergestellt werden.”
Lásd az e kérdést Misch nézőpontjából tárgyaló fejezetet.
+13 +