Page 159 [159]
bé vetné a! tésztát, kereszt formán korpát hint bé a" babonás, és a" kenyérnek nem esik
le a’ béle.> Ez meg van felyebb is.
11. A" kereskedők ha viszszájára (:fonákjára:) veszik fel ingeket, meg nem tsalhattyák a
vásárban; az alkalom után mezitelen kézzel nem jó kezet fogni, hanem valami köntös
szárnyát közbe téve; az áldomást is nem hajadon fővel, hanem süveg fel téve kell el kö¬
szönni elsöbben, igy lehet szerentseje a’ väsärlott marhához.
12. A’ meheszek ha farkas fogon vagy gegen botsäthattyäk ki tavaszszal méheiket, azt
hiszik, hogy mint a’ farkas, erössek, predälök lesznek; jü gyapjun ki botsätani nem jó,
mert jämborok lesznek, el predällyäk a’ mäsok me&hei. Ha teli dugöjät a’ kasnak el ve¬
szik, a" raj el nem mehet, ha az el szökött rajt menni láttya valaki, hirtelen vesse le az
ingét, forditsa ki, és egy’ tsomoba gombolyitvan tegye le a’ foldre, rd kell annak a’ raj¬
nak szallani. Fokhagymat kell a’ méhesbe sokat tiltetni, a’ gonoszok bé nem mehetnek;
ha a’ roszsz szemti bé néz is, nem árthat. ss a" t. Külömben, ha valaki szerentsés a’ mé¬
hészésben, és j6l vigydz, hogy a’ rajok el ne menynyenek, a’ tolvajok is közel ne ferhes¬
senek; mar az egy’ sem tiszta ember, ’s tsak ezenn az okonn, hogy masnak miért nints
úgy? —
13. Ha a" káposztát meg lepik a Hernyók, egy" szűz leány hajnalban merő mezitelen
háromszor kerüllye meg a! kertet, mind el mennek" a" hernyók. [gy
14.Ha a’ verebek igen meg lepik a’ buzat, a’ gazda, hasonloképpen, kertillye meg a’ fol¬
dit, mind el hagyjäk a’ verebek azt a’ helysiget. (:itten az idénn is próbált dolog :) [gy
nem kellene veréb fejeket szedetni.
15. Mikor tejet főznek, vigyázni kell, hogy ki ne fusson, mert a" tehén tőgye mind ki
sebesednék, és teje el fogyna; ha ki talál futni, sót kell reá hinteni, és nem árt.
16. A" vadászok bak veréb szárnyábol tépett tolluval fojtják meg puskájokat, ha lehet,
ennek közibe a’ veriböl is tseppentenek, &s igy nints semmi ereje a’ meg kötésnek. Hogy
pedig
17. A! jáger mindenkor vadat kapjon, mikor puskával ki megyen, szükseg spiritussänak
(1. fennebb:) lenni, a mely vadat vigyen eleibe. (inkább sipjának:)
18. Sz. György Nap előtt a! ki kigyót talál, szerentsés lesz azonn a? Nyáron. Hogyha azt
a’ Nyakänäl fogva a’ hüvejkivel és mutató ujjával meg öli, azzal a" két újja begyivel akár¬
mely merges kelevenyt, tälyogot, - meg fog, megfordul. (l. fellyebb Boszorkänysägok.
N. 5.) A" kigyó fő külömben sok féle vesztések, tétemények ellen használ, gonoszokat
elüz.
19. A mennyi aszszony, annyi orvos, kiknek efféle orvoslásaiknak, és azoknak módja¬
inak le irására sok esztendő kivántatnék, midőn annyira is el mennek, hogy ha a! feje
valakinek fáj, bé kötik a" szék lábát, s meg gyogyúl a" fájó fő. Többire a" rá mondott ige
tészi hathatóssá az orvosságot, mint ez is, hogy mikor valamely orvos valami ahoz való
matériát kér valahol, és a harmadik kérdi: Mi az? erre azt feleli: Mentől hamarább kér¬
ded, annál hamarább használjon. Innen a! Deszkintálás, melynek több ereje van, mint
minden Patikákban. erról felyebb
158