Oldal 128 [128]
építeni és a tudós kultúrával ötvözni. Antik istenek mintájára kialakított földöntúli
lények szóltak be a földi halandók sorsába, akiket két részre osztott. Az egyik a felvilá¬
gosult uralkodó hadserege, amelyet a kanti kategorikus imperatívusz vezetett, a másik
a saját babonáiban és hiedelmeiben élő tömeg, a cigányok, akik valójában a hagyomá¬
nyos világot modellnek tekintő csőcselék allegorikus figurái, és ez is lett a végzetük,
önnönmaguk megreformálása anarchiába fulladt, míg a hadsereg ,a szabadság vagy
halál" jelszavával lázadt fel a sors ellen, és ezzel a harcos romantika és a nacionalizmus
kora jelent meg a horizonton."
A szabadságharc felemelő. De aztán minden a maga ellentétébe fordul. , Amilyen
mértékben - vélte Rivarol - a babona eltűnik a nép körében, olyan mértékben kell
a kormányzatnak éberségét fokoznia és olyan mértékben kell a tekintélyre és fegyelem¬
re ügyelnie.”’® És Rivarolt sokban igazolta a történelem. Méghozzá a kommunizmus
története. Lelkesen irtották a babonákat, előadásokat tartottak, amelyekből sok min¬
dent megtudunk, s amelyek a maguk módján a régi babonairtó könyvek folytatásainak
is tekinthetők. A kommunizmus a felvilágosodás örökségét vállalta fel a maga módján,
szabadságot és jólétet ígért, és ennek a szabadság és jólét utáni vágynak lett az áldoza¬
ta. Utópiája naiv babonának bizonyult. Átléptünk az erőszak-mitológiák korába. Ha¬
talmas kollektív hiedelemlények léptek színre. Karinthy Frigyes pedig 1930-ban még
nyugodtan megállapíthatta: , A humanizmus helyes és egészséges logikáját csak egy
ugyanolyan erejű téveszme logikája döntheti meg, lépheti át. Nos, el kell ismerni az
igazság kedvéért, hogy ilyen klasszikus, hibátlan téveszmét, ilyen logikus, szinte azt
mondhatnám: a józan Ésszel méreteiben egyenrangú Tébolyt eddig kizáróan a kom¬
munista filozöfusoknak sikerült elöällitani, a »kollektiv lelek« fogalmänak megalkotä¬
säval.” A kollektiv lelek emanäciöja a „Tärsadalom”, azaz „eddig az ällattanban meg le
nem irt eleven Csodaszörny”, ez pedig , az én fejemen keresztül [...] gondolkodik és akar
valamit, amihez nekem semmi közöm, nekem azt kell tennem, amit a Csodaszörny
akar, akár tudom, akár nem, hogy mit akar". Karinthy a kommunisták munkäsosz¬
tályára utalt, de a fajelmélet faja is ,csodaszörny". Nyomukban minden ,igaz mese”
szenvedéstörténet. Vajon lehet még remény a felvilágosodás?
A felvilágosodás és a babonaság viszonyát Madách Imre úgy foglalta össze Az ember
tragédiájában, hogy a szabadkőműves hiedelmeket és a felvilágosodás korát követő ke¬
serű csalódásokat is megtapasztalta. Igaz, nem lehetett szabadkőműves, mert amikor
élt és alkotott, hazájában a mozgalom még nem szabadult fel a tiltás alól. Ősei és roko¬
nai között viszont lelkes szabadkőművesek akadhattak. (A családi könyvtár leltárja is
sok szabadkőműves kiadványt tart nyilván.) Az ember tragédiájában az Úr úgy szólt,
ahogy a szabadkőművesek hitték:
507 Miskolczy Ambrus: Eposz és történelem. A Cigányiász avagy a cigánykép és az önkép megjelenítése
a magyar és román irodalomban. Budapest: Lucidus, 2008.
508 Ernst Jürgen: Rivarol. Frankfurt am Main: Klosterrnann, 1956, 66.
509 Karinthy Frigyes: Kísértetek és szellemek. Budapest: Pannon, 1992, 232-233.
127