Seite 86 [86]
ez nemcsak a hívek ellenállásán múlt. A papok szégyellték ecsetelni, amit tapasztaltak.
Ez a szégyen korjelenség. Kazinczy büszkén ecsetelte Aranka Györgynek, hogy a sza¬
badkömüves , félig pap, félig katona," aki úgy szabadítja meg az emberiséget a babo¬
nától, mint Perseus Andromédát." Aztán amikor Hunyad megyében utazott, a falli¬
kus szimbólumok megfejtését már nem akarta felfedni, még magának sem: , Házaik
kapuja mellett egy hosszú rúdra csóvát szúrnak, valamely babonából, melyet szégyen¬
lenék tudni." Amíg a Brukenthaltféle ankét szász papjai általában írtak a babonák
miatti szégyenről, a két magyar pap már konkrétabban megírta, hogy mit is szégyell
leírni, ilyesmire gondolni talán nem is volt olyan rossz. Például Köpeczi arra emlékez¬
tetett, hogy székelyudvarhelyi gazdasszonya milyen - leirhatatlan - ördögüzest rende¬
zett, Balö pedig arröl irt, hogy egy nemes läny bätyja häzassägät olyan ritussal akarta
megakadályozni, amelynek részeként nemi szervét a tűzhelyhez illesztette.
Mi tagadás, az ilyen és ehhez hasonló konkrét esetek leírása teszi életszerűvé az an¬
kétot. Anyaga akár egy terjedelmes babonalexikont is kitehetne, és összehasonlítva
néhány újabb babonalexikonnal, hamar elénk tárul, mennyire szerves része a mági¬
kus-kulturális világközösségnek az erdélyi világ, és az erdélyi babonásságról is elmond¬
ható, hogy a legkülönbözőbb rétegekből áll, az idők homályába vesző hiedelmektől, az
újabb keleti kitalálmányoktól egészen az egyéni lelemény és képzelődés termékeiig. Ami
pedig a babonák hasonlóságát illeti, örökké nyitott kérdésként áll szemben egymással
a két elmélet, a poligenezis és a transzferek elmélete. Az előbbi hívei azt vallják, hogy
azonos helyzetekben azonos válaszokat adhat az emberi elme, és ezért egymástól füg¬
getlenül is hasonló szellemi termékek, babonák születhetnek. A második elmélet szerint
transzferek révén terjednek a babonák. Kétségtelen: a kísértethiedelem poligenetikus
jellegű, ugyanakkor elkülöníthetők bizonyos kísértettípusok. Bizonyos amulettek és va¬
rázsigék viszont emberi érintkezések révén járták be a világot. Íme néhány példa, némi
magyarázattal az olvasó tájékoztatására és szórakoztatására.
A legismertebb babona a talizmánként terjedő Abracadabra. Baló Bálint csak any¬
nyit jegyzett meg, hogy háromszög alakú papírra írták, aztán jót nevettek azon, aki azt
hitte, hogy láz ellen használható. Arról semmit nem árul el, miért írták háromszögbe;
márpedig ennek megvan a maga logikája. A beteg úgy gyógyul (a betegség úgy távo¬
zik), ahogy a betűk fogynak. Az önszuggesztió jó példája, ha a beteg beleéli magát, és
mozgósítja a szervezet védekező mechanizmusait. A szó etimológiájáról kialakított kép¬
zetek ellentmondanak egymásnak. A legbiztosabb az, hogy a szó ismeretlen eredetű,
vagy netán Abraxasz, a gnosztikusok által kitalált isten nevét élteti tovább.:"? Arámi
sé Váczy János: Kazinczy Ferencz és kora I. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1915, 112.
#7 Kazinczy Ferenc levelezése II. Szerk. Váczy János. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia,
1892, 51.
48 Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek I. Kolozsvár: Minerva, 1944, 165.
9Ditte Bandini - Giovanni Bandini: Babonák lexikona. Budapest: Athenaeum, 2000, 8.; Dieter
Harmening: Wörterbuch des Aberglaubens. Stuttgart: Reclam, 2009, 23.
85