Oldal 72 [72]
földi maradványait, méghozzá arról a kerékről,?? amelyre az egyébként már a börtön¬
ben öngyilkos felkelő tetemét elrettentő példaként közszemlére tették, míg a másik két
vezetőt, Horeát és Closcát a Gyulafehérvárra berendelt parasztok előtt kerékbe törték,
majd felnégyelték őket, és testrészeiket körbehordozták a felkelés színhelyein. Az új ke¬
letű hagyomány szerint Horea kezét Cebén, annak a tölgyfának a tövében temették el,
amely alatt vezértársaival tanácskozott. Korábbi hagyomány szerint Horea e tölgyfa
alatt tartotta azt a beszédet a zarándi parasztnépnek, amellyel elindította a felkelést,
aztán itt pihent meg, és itt tanácskozott vezértársaival, Closcával és Crisánnal. A va¬
lóságban Cebe népe nem is vett részt a felkelésben, a pap és a nép egyaránt rejtegette
az üldözötteket, és ezért később a kormányzati részéről a hivatalos elismerés sem ma¬
radt el. Mindenesetre, amit Brukenthal írt, jelezheti, hogy a népi mentalitás iránti ér¬
deklődése is az 1789-es ankétra sarkallta. Ugyanakkor nem állt egyedül. Fogarasi Pap
József, a marosvásárhelyi kollégium tudós tanára, aki számos értekezést készített hol
land és német tudós társaságok, egyetemek által kiírt pályázati kérdésekre, tizenegyedik
pályaművét a berlini királyi tudományos akadémia e kérdésére: , Milyen módon lehet
az emberek lelkéből a legjobban kiirtani a babonát", már nem végezhette be." A kéz¬
iratot nem is ismerjük. 1791-ben Aranka György az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Tár¬
saság tervezetében módszeres babonagyűjtést helyezett kilátásba. Német példát akart
követni: ,A berlini szép holnapos írásocskában láttam egy próbácskáját annak, hogy
azon társaságnak egyik tagja megpróbálta a nép között való babonaságokat felszám¬
lálni. Azt tartom, nem rossz szolgálatot tenne hazájának ez a társaság Erdélyben is, ha
a parasztok és köznép között lévő babonaságokat bár csak egybeszedné is; annál in¬
kább, ha azokat nevetségessé tudná tenni részenként és apró darabocskákban. Ha ezek
a darabocskák magokat kedveltetni tudnák, az olvasó közönséges kezébe jutván, és ezt
vagy ennek némely részét megjobbítván, annak a jobbulásnak haszna ezekről majd
azokra is kiterjedne, akik életek, az állapotjok vagy sorsok által attól a szerencsétől meg¬
fosztattanak, hogy az élet terheit és viszontagságait a könyvek olvasása gyönyörűségé¬
vel változtathassák. Mert a közönség mind az erkölcsbe, mind az igyekezetbe a hangot
mindenkor a felsőbbektől veszi." A szép tervből nem lett semmi, legfeljebb itt-ott
Aranka leveleiben és a hozzá írtakban bukkant fel egy-egy babona, és főleg egy-egy
babona elleni eszmefuttatás. 1793-ban a cinkotai tudós szlovák lelkész, Juraj Ribay ki¬
dolgozta a magyarországi szlovák-cseh tudományos társaság tervezetét, amelyben ,a nem¬
zet erkölcsi jelleme" mellett tanulmányozni kellett volna , az erkölcsöket és szokásokat,
sőt a babonákat és előítéleteket, amelyek különösképpen a születéssel, az esküvőkkel,
53 Sibiu, Arhivele Nationale, Qq 1-4. 241. Michael Brukenthal levele Samuel Brukenthalnak,
Déva, 1785. dec. 4.
#3 Vasile Ursu Nicola. http://ro.wikipedia.org/wiki/Vasile Ursu_Nicola (2015-05-27).
334 Fogarasi Sámuel: Marosvásárhely és Göttinga. Önéletírás, 1770-1799. Szerk. Juhász Istvan. Buka¬
rest: Kriterion, 1974, 335.
335 Jancsó Elemér: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai. Bukarest: Akadémiai Kiadó, 1955, 113.
71