Oldal 71 [71]
Brukenthal Mihály aligha bánta, hogy Hunyad megye éléről a fogarasi kerület biz¬
tosává léptették elő. Köpeczi Bodos Sámuel lelkesen köszöntötte köztetszésül szolgáló
kronosztikonjában:
Fogarasba joVe Ujj Vilag MIhaLyjal
Dltserjük UrUnkat egy szIVel és szajjal.°”
Brukenthal Mihály készítette a legalaposabb jelentéseket, a népszámlálás revízióit az
ő kerületében végezték el a leglelkiismeretesebben. Viszont Fogarasban is szembesülnie
kellett a népnek a megyei hivatalnokokkal és a földesurakkal szembeni bizalmatlansá¬
gával, és miután ezt az egyik hivatali főjelentésében szóvá tette, külön is be kellett szá¬
molnia róla. Ebben a kiegészítő jelentésben Brukenthal nem olyan drámai közvetlen¬
séggel jelezte a paraszti igényeket, mint ahogy a gazdatisztek tették, inkább azt próbál
ta elemezni, ahogy a közemberek gondolkodását ,az előítéletek uralma" irányítja,
bizalmatlansággal tölti el őket a jó szándékokkal szemben is, és saját előnyeiket a közjó
elé ällitjäk. Brukenthal szerint a közembertöl elvälaszthatatlan a bizalmatlansäg, bizal¬
matlan a hivatalnokkal szemben, aki nem az 6 fogalmainak megfelelöen jär el. Pana¬
szaival megkerüli a közvetlenül fölötte álló hatóságokat, magasabb helyekhez fordul, és
ha nem éri be az ott kapott válasszal, akkor a képzetlen írástudókat keresi meg, és ez
újabb anyagot ad a panaszra. Ha a hivatali rendeletek nem felelnek meg a várakozása¬
inak, azt hiszi, a hivatalnokok eltitkoltak valamit, így amikor rossz termés volt, és se¬
gélyt - megtérítendő kölcsönt - helyeztek kilátásba, úgy vélte, térítés nélkül juthat kész¬
pénzhez. Az eddigi rendeletekből azt olvasta ki, hogy többé nem tartozik földes-úri
szolgáltatásokkal. Ugyanakkor a földesúr sem elnéző, mert attól tart, ha valamit elen¬
ged a szolgáltatásokból, rendszer lesz belőle. Viszont az úrbéri szolgáltatások mértéke
földesúri birtokokként változik, ezért mindenki a legalacsonyabb mértéket szeretné
magára kötelezőnek elismerni.””° A Brukenthal-fele helyzetjellemzes a jözsefi politika
óvatos kritikája. Nem kétséges, hogy aki írta, elhibázottnak tartotta, ami történik, de
jobbat ő sem tudott ajánlani. Nem is lett volna tanácsos, hiszen időközben - 1787-ben
- Türy László, régi szabadkőműves már valóságos bűnlajstrommal felérő beadványba
foglalta a nemesség sérelmeit, két évvel azután, hogy a magyarországi kancellár beadta
az uralkodónak ugyancsak éles hangú reformjavaslatát. Viszont az, ahogy Brukenthal
a sajátos paraszti gondolkodást jellemezni próbálta, egyedülálló. Más alkalommal is fi¬
gyelt bizonyos szokásokra, így 1785-ben jelezte, hogy a kivégzett ember tetemét azért
lopták el, mert él a babona, főleg a kocsisok körében, hogy ha valamelyik testrészét,
főleg a kezét a kerítésre teszik, a lovak maguktól megtisztulnak.??! És ezért szerezték
meg - ugyancsak Brukenthal Mihály szerint - az 1784-es felkelés egyik vezére, Crisan
>? Samuel Aladár: Köpeczi Bodosi Sámuel élete és munkái. Református Szemle , 1926, 870.
»MOL, F 46 1788: 908.
#1 Emil Sigerus: Vom alten Hermannstadt. II. Hermannstadt: J. Drotleff, 1923. 41.
70