Oldal 41 [41]
hatásával is magyarázható. Igaz, a mai napig sok helyütt él a gyakorlat, mely a halott
visszajárását akarja megakadályozni, bár nem vámpírról van szó, csak ,közönséges"
visszajáró halottról. Ugyanakkor a szlovákoknál fel-feltűnt egy-egy vámpír, ezért az
evangélikusok rózsahegyi zsinata 1707-ben arra jutott, hogy imádsággal kell segíteni
a bajon, mert az egész ,az ördög incselkedése". Es ,incselkedett”: nemcsak a hires bor¬
kereskedő, Kaszperek esetében, mint ezt Mikszáth Kálmán is megörökítette a Kísértet
Lublón című írásában. 1769-ben a szepességi Zakócon egy - evangélikus vallású - ko¬
vács kísértete zaklatott mintegy 20 lakost, és amikor kihantolták, a tetem véres volt,
mire ki kellett végezni." Az 1817-es éhínség során felvilägosodäsunk nagyszerü alak¬
jának, Cházár Andrásnak (1745-1816) rozsnyói sírját feltörték, csontjait elégették, ne¬
hogy pestist, jégverést hozzon arra a vidékre..."
Miután a vámpírhit görögkeleti ortodox, valamint görög és római katolikus, továb¬
bá néhol evangélikus - ám (a románok világa mellett) szláv: cseh, morva, lengyel, szlo¬
vák, ukrán közegben jelentkezett, a szláv interetnikus kommunikációval is kapcsolatba
hozzák. (Bár már 17. századi havaselvi és moldvai főpapok törvényesen tiltották a ki
hantoläst, megis van, aki úgy vélte, hogy ez az aberráció a szerbektől jött.9) Viszont
nemcsak a szlávokra hatott. Schrattenbach, a római katolikus olmützi püspök nem is
vette jó néven, hogy Davanzati, Irani érseke nem osztotta az ő vámpírhitét."? XIV.
Benedek pápa viszont sokra értékelte, hogy Davanzati teológiai érvekkel mutatta ki
a vámpírhit képtelenségét, egyebek mellett annak hangoztatásával, hogy az ördög kép¬
telen halottaiból bárkit is feltámasztani. Egyébként a vámpír szerinte is a pestis, a be¬
tegség, a félelem okozta képzelődés szülötte." Viszont az érsek 1739-ben írt értekezése
csak 25 év múlva jelenhetett meg. A pápa közben nem maradt tétlen, felszólította a lem¬
bergi görög katolikus érseket, hogy irtsa a vámpír-babonát."5 A reformátusok viszont
már korábban is úgy léptek fel a babonák (többek között román néphiedelmek) ellen,
hogy az ő babona-felfogásukba a vámpírkodást is beleérthették. Annál is inkább, mert
amíg a tridenti zsinat a kísérteteket a purgatóriumból visszajáró lelkeknek tartotta,
a protestánsok szerint legfeljebb a mennyországból vagy a pokolból jöhetnének elő, de
a mennyből lejönni nincs értelme, a pokolból pedig nem lehet feljárni." Jellemző, a re¬
formátus teológus orvos fia, Köleséri Sámuel immár Spinoza rejtőzködő hívének bizo¬
nyult, amikor azt fejtegette, hogy az ember Isten szeretetét annak teremtményeire vitte
'S9 MTA Konyvtdranak Kézirattara, Magyar Nyelvt. 4-15/5. k. 197-204. Löcsei exjezsuita, Andreas
Lux levele.
18! Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. IV. Budapest: Magyar Orvosi Könyvkiadó Tár¬
sulat, 1940, 88.
'8Toan-Aurel Candrea: Folclorul medical roman comparat. lasi: Polirom, 1999, 179.
18 Franco Venturi: Settecento riformatore. Da Muratori a Beccaria. Torino: G. Einaudi, 1969, 384.
18 Mezes: Visum repertum, 2014, 115.
15 Francesco Paolo de Ceglia: The Archibishop’s Vampires. Archives internationales d'histoire des
sciences, 2011, 166-167. sz. 492., 494., 507.
1% Delumeau: La peur, 1978, 78.
40