Oldal 40 [40]
mények megoszlottak, akkor felugrott valaki, állítólag egy főpap," aki egyértelműen
a kísértetek mellett tette le a voksát, és véleménye nyomatékosítására felolvasta Calmet
művéből a hamelni esetről szóló részt. Ezt a történetet azon babonairtó könyv szerzője
örökítette meg, aki Van Swieten a vámpírizmust tagadó értekezését közölte. És most
Calmett ő is úgy állította be, mint aki maga is hitt a kisértetekben.!* De Calmet a fel¬
világosítók 1790-es kézikönyvének Vámpírok című cikke szerint is a holtak feltámadá¬
sának bizonyítékát látta a vámpírokban."" A sors iróniája, hogy ezt Karl von Knob¬
lauch (magyarul: fokhagyma) írta, márpedig a vámpír szájába gyakran fokhagymát
tettek...
A látszat Calmet ellen szól. Az eset leírását követő magyarázatában ugyanis azt
hangsúlyozta, hogy ha a történet nem mese, akkor a patkányfogót kísértetnek vagy
gonosz szellemnek lehet tekinteni, aki Isten engedélyével büntette meg a burzsoá város¬
lakókat rosszhiszeműségükért, mert lehet olyan , természeti titka" az embernek, amely¬
lyel össze tudja terelni a patkányokat és aztán vízbe csalni őket, de csak az ördögi go¬
noszság veszejthet el annyi ártatlant. Ezek után Calmet egész sor történeti epizódot
sorol fel, amelyben a kísértetek fontos szerepet játszottak, majd miután bemutatta ,,a lé¬
lekidézések használatát", jelzi, hogy a jelenésekben kiderül ,a hamis és az illúzió", a kí
sértethistóriákat , teljességgel el kell vetni, mert nagyon alkalmasak a népek babonájá¬
nak és hitvány hiszékenységének fenntartására, ahelyett hogy a népeket nevelné és
tanítaná". ""
Calmet-t sokféleképpen lehet (félre)olvasni. Bram Stoker is merített Calmet művé¬
ből, és így a tudós bencés szerzetes a tudatlanok és perverzek vámpírmítoszának atyja
lett, és részben azért is, mert terjengősen mérlegelte a különböző érveket." De ne ke¬
seregjünk, Draculával már egy félig-meddig magyar szadista is világhírt szerzett, hiszen
lehet, hogy a havaselvi vajda mamája magyar volt. Egyébként kérdés, hogy a magyarok
körében miért nem tört ki a vámpírhit járványa," ez talán a - kálvini - reformáció
™4 Mayer, Andreas Ulrich 1768: Abhandlung des Daseyns der Gespenster, nebst einem Anhange
vom Vampyrismus. (Enthält: Swieten, G. van: Vampyrismus: Rezension.) Allgemeine deutsche
Bibliothek XI. Berlin: Stettin, 269-271. http://www.ub.uni-bielefeld.de/diglib/aufkl/adb/adb.
htm (2015-02-01).Allgemeine deutsche Bibliothek, XI. Berlin: Stettin, 1770, 271. http://www.
ub.uni-bielefeld.de/diglib/aufkl/adb/adb.htm (2015-02-01).
15 Mayer: Abhandlung, 1768, 129-133.
“Karl von Knoblauch: Taschenbuch für Aufklärer und Nichtaufklärer auf das Jahr 1791. Berlin,
1790, 21. http://reader.digitale-sammlungen.de/resolve/display/bsb10919473.html (2015-03-03).
177 Augustin Calmet: Dissertations sur les apparitions, des esprits et sur les vampires ou les revenants de
Hongrie, de Moravie etc. I. Paris: Chez De Bure l’aine, Quai des Augustins a l’Image S. Paul,
1749, 223., 226., 231., 244. http://reader.digitale-sammlungen.de/resolve/display/bsb 10132534.
html (2015-01-24).
1#Philippe Martin: Dom Calmet et les vampires. In Communication de Monsieur Philippe Martin
(Résumé.) Séance hors les murs du 19 octobre 2007, 115-120. http://www.academie-stanislas.org/
TomeXXII/Martin.pdf (2015-01-19)
17 Balázs Géza: A magyarok vámpirizmusáról. Folklór, életrend, tudománytörténet. Szerk. Balázs Géza
- Hála József. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja, 1984, 23-32.
39