Oldal 17 [17]
deztették.? Holbach és Helvetius a babonaságot nem egyszerűen a gyermekkori dajka¬
meséknek tudta be, hanem kormányzati politikának, amelynek célja az értelem meg¬
beklyözäsa.*
Condorcet az emberiség történetét az ész és a babona küzdelmeként jelenítette meg.
Voltaire az 1688-as angol forradalomban azt is üdvözölte, hogy legyőzte a babonát,"
Condorcet elismeréssel adózott ugyan az angol szabadságnak, az új alkotmányos be¬
rendezkedésnek, ám 1794 felé túlment ezen: úgy látta, a filozófusok által csodált angol
alkotmánynak már , nincs más támasza, csak a nemzeti babona és a politikai képmu¬
tatás".
Míg Holbach és Condorcet művei hemzsegnek a babonaellenes frázisoktól, Rous¬
seau nagy írásaiban csak egyszer-egyszer fordul elő a szó. Igaz, a zseniális autodidakta
csavargó némileg maga is babonás volt, miközben eredeti vallását, a reformätust - ti¬
zenhat éves korában - felcserélte a katolikussal. Saját kiválasztottságát, mármint azt,
üdvözüle vagy elkárhozik, úgy döntötte el, hogy egy fatörzset dobált kövekkel: ha el
találja, minden jóra fordul, és remegő kézzel, félelmetes szívverések közepette... talált.
Azután, amikor erre emlékezett, már nem tudta, nevetnie kell-e, vagy magát sajnál
nia.9 És minden oka megvolt erre. Első művében kora naiv haladáshítével szemben
éppen azt fejtette ki, hogy a tudományok és a művészetek, egyszóval a kultúra, nem
járultak hozzá az erkölcsök tisztulásához, és ebben a folyamatban a babona - külön¬
böző negatív emberi tulajdonságokkal együtt - a romlás forrása. , Az asztronómia a ba¬
bonából született; az ékesszólás a becsvágyból, a gyűlöletből, a hazugságból; a geomet
ria a fösvénységből; a fizika a hitvány kíváncsiságból, az egész erkölcs az emberi gőgből.
A tudományok és a művészetek születése bűneinknek tudhatók be, és kevésbe kételk
kedhetnénk elönyeikben, ha erényeinkből fakadtak volna." Mégis, ,ha valakinek pa¬
naszkodnia kellene az irodalomra, az én vagyok, mert mindig és mindenütt arra szol
gáltak, hogy engem üldözzenek, de szeretni kell a velem elkövetett visszaélés ellenére,
miként szeretni kell a társadalmat, amelynek az örömeit annyi gonosz alak elrontja,
miként szeretni kell a hazánkat, bármennyi igazságtalanságot is el kell szenvedni tőle,
* Jonathan I. Israel: Radical Enlightenment. Philosophy and the Making of Modernity 1650-1750.
Oxford - New York: Oxford University Press, 2002, 701-703.
© Catherine Volpilhac-Auger: Paysage de la superstition. In Dompnier, Bernard (dir.): La supers¬
tition à l’âge des Lumières. Paris: H. Champion, 1998, 104-106.
# Jonathan I. Israel: Enlightenment Contested. Oxford - New York: Oxford University Press, 2006,
357.
# Condorcet: Esquisse d'un tableau historique des progres de l’esprit humain. Paris: Agasse, 1793-1794,
153. http://classiques.uqac.ca/classiques/condorcet/esquisse_tableau_progres_hum/esquisse.
html (2015-01-24)
* J.-J. Rousseau: Les Confessions I. Paris: Flammarion, 1998 [1782], 246.
50 Discours sur les sciences et les arts. Question proposée par l’Académie : “Si le rétablissement des sciences
et des arts a contribué a épurer les maeurs.” Discours qui a remporte le prix de l’Académie de Dijon en
l'année 1750. 17. http://classiques.uqac.ca/classiques/Rousseau_jj/discours_sciences_arts/dis¬
cours _sc_arts.html (2015-01-03)
16