Oldal 16 [16]
cselekvéssé válik, maga a fanatizmus." Mindez egyébként tanács, figyelmeztetés és fel¬
ajánlkozás volt az uralkodónak, politikai program, méghozzá olyan, amely egyben az
alkotmányos monarchia intézményesítése felé mutatott. Egyben az uralkodói hatalom
védelmének igénylése is, mert - Voltaire szellemében - a legélesebben támadta az egy¬
házakat és a papokat." Az enciklopédista író Voltaire-től idézett annak érzékeltetésére,
milyen borzasztó alak az, akit megszállott a babona. És valóban, Voltaire szerint , a leg¬
babonásabb időkben követték el a legszörnyűbb bűnöket"."" Ugyanakkor Voltaire némi
megértést is tanúsított ababonákkal szemben, mert , úgy tűnik, hogy minden baboná¬
ban van valami természetes, ami elvként szolgál, és sok tévedés olyan igazságból szüle¬
tett, amellyel visszaélnek". Ezért hirdette a katolikus egyház ellen: , tapossátok el a gya¬
lazatost!”. Es ezért ellenezte egyben, hogy a parasztokat olvasni tanítsák, mert úgy vélte,
valakinek meg kell mtivelnie a féldet, marpedig ha tanulnak, nem dolgoznak.* A fel¬
vilägosodäs lelkes vulgarizätora, Holbach - a nyilvánosság előtt -— minden téren mesz¬
szebb ment, számára maga a vallás is babona volt, Jézus Krisztus szélhámos," a babona
pedig a szabadság ellensége, a zsarnokok eszköze."! Ő - a társadalmi szerződés tanát az
abszolutizmussal ötvözve - egyenesen az uralkodó kötelességévé tette a reformokat.”
Valójában mindezt már Mesliers abbé, az ájtatosnak tűnő falusi pap az 1700-as évek
elején papírra vetette, sokkal kevésbé élesen, de meghagyta, hogy művét - a nyugati
kultúra első igazán ateista:kommunista értekezését? - csak halála után közöljék. A fel
világosodás filozófusai radikalizálták a hosszú múltra visszatekintő babonaellenességet,
pontosabban: átdolgozták a protestantizmus babonaellenes érvelését." És egyben át is
politizálták, mert a kinyilatkoztatott vallásokat nemcsak hogy babonának minősítet
ték, hanem a zsarnokság támaszának állították be, és a babonát a zsarnokságból ere¬
5 Alembert, Jean Le Rond d" - Diderot, Denis (dir.): Encyclobédie ou dictionnaire raisonné des sciences,
des arts et des métiers. XI. Neufchastel, 1765, 669.
% Georges Perla: La philosophie de Jaucourt dans l «Encyclopédie». Revue de l’histoire des religions
Année 1980, Volume 197 Numero 1: 59-78. http://www.persee.fr/web/revues/home/prescript/
author/auteur_rhr_5110 (2015-01-19).
7 Voltaire: Dictionnaire philosophique. Paris: Flammarion, é.n. 323.
8 Voltaire: Essai sur les moeurs et l’esprit des nations 33. Paris: Editions sociales. 1962 [1756.] http://
classiques.uqac.ca/classiques/V oltaire/essai_moeurs_esprit_nations/essai_moeurs.html (2015¬
01-03)
* Robert Darnton: George Washington’s False Teeth. New York: W. W. Norton, 2003, 5.
# Paul Henri Thiry Holbach: Histoire critique de Jesus Christ ou Analyse raisonnée des Evangiles.
Genève: Droz, 1997.
# [Paul Henri Dietrich Holbach:] Système social. Il. Londres, 1773, 12.
# [Paul-Henri Dietrich Holbach:] La politique naturelle. I. Londres, 1773, 274-277.
# William Monter: Ritual, Myth and Magic in Early Modern Europe. Brighton: Harvester, 1983, 125.
# Euan Cameron: Enchanted Europe. Superstition, Raison and Religion, 1250-1750. Oxford - New
York: Oxford University Press, 2010, 309.
15