Page 219 [219]
218 e Eltűnt falusi világok
akar behatolni egy idegen világba", arra a következtetésre jut, hogy , nemzeti
történelmünk" ismerete nélkül, a parasztság nem tud a , nemzeti sorsközös¬
ség" részévé válni."
1945 után a nép történelmi hagyományainak kutatása minden korábbinál
intenzívebb politikai és ideológiai ösztönzést kapott, és 1848 centenáriuma te¬
remtett rá kitűnő alkalmat. A történetírásban a száz évvel korábbi forradalom
a ,népi demokrácia" előzményévé alakult (ami Kossuth, Petőfi és Táncsics cél¬
kitűzéseit teljesíti be), míg az etnográfia a folytonosságot a paraszti emlékezet
elevenségével kívánta igazolni. Ezt fogalmazta meg 1948-ban Révai József"
valamint - a forradalom , vezérét" az évszázados függetlenségi harcok legna¬
gyobb alakjaként idealizáló történetírással összhangban — a 48-as néphagyo¬
mányok gyűjtését kezdeményező Ortutay Gyula: , A Kossuth-kultusz rajongó,
istenítő hangja 1848-tól kezdve a századfordulón át 1947-ig, napjainkig nyúlik,
és költői formálásában, írói, népi emlékezéseken át egyaránt élénk." Igaz,
sa népi emlékezet Kossuthot nem elsősorban a függetlenségért vívott harcáért, hanem
a jobbágyi nép felszabadításáért áldja" (kiemelés az eredetiben).
A jubileumi ünnepségekkel egy időben zajló terepmunka országos moz¬
galommá vált, és monumentális méreteket öltött. 1848-as Néprajzi Bizottság
alakult, az etnográfusokhoz egyetemi hallgatók, népi kollégisták, középisko¬
lások, valamint önkéntes gyűjtők csatlakoztak, "" akik hatszáz településen több
mint ötvenezer , adatot" jegyeztek fel. Munkájukat gondosan összeállított , Ve¬
zérfonal" segítette: a falvakban nemzedékenként tíz ember megkérdezése
szükséges, az emlékeket szó szerint (, hűségesen") kell rögzíteni. A kérdéseket
előre megfogalmazták, amelyek a szabadságharc eseményein kívül, a job¬
bágy-földesúri viszonyra irányultak, és a múlt helyes értelmezését, illetve em¬
lékezetét határozták meg. , Haragudtak-e (a földesurak), hogy elvesztették a jo¬
8 Luby M. 1938. 176. Az ,űrféle" önmaga minősítése.
64 A kossuthi program számunkra egy demokratikus népi Magyarország programja lett,
amelytől földet és szabadságot vártak. Folytatni a szabadságharcot - folytatni a jobbägy¬
felszabaditast: ezt értette a magyar nép, amikor Kossuthot mondott." Révai J. 1948. 150.
Ortutay ezt az adatközlők szavaival , igazolja": , Kossuthot már hogyne szerette volna
a magyar nép. A magyar munkásság mellé állt 48-ban", , Igazi kommunista volt, mert, ha
az egyiknek három lova volt, a másiknak egy, egyet neki adatott", , Kossuth vezér volt,
mint most Sztálin. El kellett neki menekülni, mert rájött az orosz. Az urak ellen harcolt."
A neves folklorista tanulmánya, talán a népi memória , pontatlanságai" miatt, mégsem az
1948-ban publikált reprezentatív Kossuth-emlékkönyvben, hanem az Ethnographia fo¬
lyóiratban jelent meg. (Az 1980-as évek elején más írásaival együtt ismét kiadták, de
a szerkesztők a Kossuthot Sztálinnal összehasonlító egykori vélekedésnek már nem adtak
helyet.) Ortutay Gy. 1952, Ortutay Gy. 1981. 143, 145.
Sőt miként Ortutay fogalmazott, a , parasztság és a munkásság is hivatásának kell, hogy
érezze az országos gyűjtésben való részvételt." Dégh L. 1947a.
615
61.
a