Oldal 168 [168]
OCR
A társadalmi mobilitás emlékezete e 167 száma) és a felekezeti kötődés egyaránt befolyásolta, összegzésében az életutakat mégis az önellátás , paraszti ideálképét megtestesítő" vagy attól eltérő strategiakent jellemezte.?° A lokális társadalmak , monografikus" kutatását és az egyénekig lebontható falutörténet megírását tűzte célul az amunkacsoport, amely 1983 és 1985 között Besenyőtelken készített több tucat életinterjút. Ezek egy része nyomtatásban is megjelent (a monográfia vagy a tanulmánykötet a mai napig késlekedik), és az utószó a szereplőkkel folytatott beszélgetések tanulságait is rögzítette. Az élettörténetek a , jelentéktelennek tetsző" hétköznapokból épültek fel, de nem nélkülözték a , valóságelemek mitikus átköltését" és az , önmitológia-alkotás" szándékát sem."" Hasonló konklúzióra jutott a , családtörténeti narratívákat" gyűjtő és a szimbolikus család fogalmáig eljutó Boreczky Ágnes: a család nemcsak viselkedésmódokat és értékeket közvetít, hanem mítoszokon és elbeszélt történeteken (családképeken) keresztül szocializál, és az örökölt narratíváknak legalább a , szimbolikus időn és téren belül, mozgástérnövelő funkciójuk van." Csupán néhány munkát mutattam be röviden, ami arra a következtetésre vezet, hogy miként a parasztság osztálystruktúrában való elhelyezése, úgy az abban való mozgatása is bizonytalan. A történeti, a szociológiai és a néprajzi kutatások a , birtok" és a , kereset" (jövedelem) szerinti osztályok" változatos kategóriáit használták (törpe-, kis- és középbirtokos parasztok; szegény-, módos és vagyonos parasztság), de egyik stúdiumot sem a csoportok közötti mozgások, hanem a parasztság, akár rendként, akár osztályként való felbomlása érdekelte, ebből következően például a foglalkozásváltást vagy a migrációt egyirányú folyamatnak minősítették." A családtörténetek és az egyéni életutak, továbbá az ezeket elbeszélő visszaemlékezések vizsgálata tette (volna) lehetővé - ahogy Andorka Rudolf fogalmazott - a , társadalmihelyzet-változás" megélésének vagy tapasztalatainak bemutatását." Az interjúkat mégis sokkal inkább a múlt társadalmi valóságának, mint az életutak személyes reprezentációinak megismerésére használták, és a nyelvi elemzésük is elmaradt. Én bizonytalan vagyok abban, hogy a következő visszaemlékezések alkalmasak-e a , megélt" társadalmi helyzetek szemléltetésére, az azonban felvethető, mit tudhatunk meg a falusi társadalmak , mobilitásáról", ha az egykori #3 Balogh B. 2002. 271-274. 474 Orszigethy E.-Szuhay P. 1990. 175-178. 175 Boreczky À. 2002. 33-64. #6 Max Weber kifejezese. “7 Az „utöparaszti hagyomänyok”, valamint a „visszaparasztosodas” problemäjara nem terek ki. 178 Andorka R. 1991. 959.
