Oldal 167 [167]
OCR
166 e Eltűnt falusi világok kurzusokból ismert dimenziójával, az iskolai mobilitással folytatta kutatásait. A mezőkövesdi gimnázium szerepét vizsgálta a parasztság , társadalmi mozgásában" és módszere is megváltozott: az apa foglalkozását rögzítő beiratkozási naplókat használta, valamint húsz interjút készített, amelyek az egyéni és a családi aspirációkat és az iskoláztatás , élményeit" illusztrálták. A szerző arra a meglepő eredményre jut, bár a foglalkozási kategóriák ezúttal is bizonytalanok, hogy az 1920-as években a diákok 3096-a , földműves foglalkozású" családból származott, miközben az egykori szereplők másként , emlékeztek" ( nagyon kevés parasztgyerek volt", ,,a gimnazium nem a parasztoké”). A parasztsag iskoláztatásának egykori diskurzusai (a családi gazdasághoz kötött szocializáció) tehát a múlt emlékezetét is meghatározta; a kulturális mobilitás és a társadalmi státus megváltozása ugyanakkor az identitás elbizonytalanodásához vezethetett (, se úr nem voltam, se paraszt, csak lebegtem, sehova sem tartoztam"). A mobilitásvizsgálatok az 1980-as években a szociológusok és az etnográfusok között egyre népszerűbb életútinterjúk készítésével egészültek ki. Andorka Rudolf a hagyományos ,, ISA-paradigmát" bírálta," mivel az nem ad választ arra, hogy a mobilitás , ténylegesen mit jelentett az érintettek számára, javult-e vagy romlott a társadalmi helyzetük, és szubjektíve hogyan élték meg ezt a társadalmihelyzet-változást." Ezért a biográfiai módszerre hívta fel a figyelmet, amely , közel áll a szóbeli történelemhez", és családtörténeteket, köztük parasztcsaládok több generációs életútját mutatta be. Pontosabban ennek demogfráfiai-foglalkozási adatait, ami szerinte a , nagy strukturális folyamatok" egyéni történeteket meghatározó szerepét illusztrálja." Balogh Balázst nem a makroszintű változások és magyarázatok, hanem a parasztságról (a paraszti gazdaságokról) alkotott tipológiák inspirálták. Úgy érvel, hogy a kisalföldi Tápon végzett tizenöt éves terepmunka (az interjúk és a résztvevő megfigyelés), az írott források, valamint 20-25 gazdaság , mélyfúrásszerű" vizsgálata tette lehetővé a típusalkotást, a , modellértékű példák" kiválasztását. Az általa bemutatott családtörténetek a gazdasági magatartások változatosságát igazolták, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a mobilitást a családszerkezet, a demográfiai véletlenek (például az életben maradt gyermekek 19 Volt egy olyan fiú, aki gazdálkodónak ment. Ezen elcsodálkozott mindenki, miért jártál akkor gimnáziumba, kérdezték. Elítélték, hogy minek járt iskolába, ha paraszt maradt." Molnár M. 1989. 50. 470 Molnár M. 1989. "I A Nemzetközi Szociológiai Társaság 1950-es években kialakított módszere. 42 Andorka R. 1991. 957-974.
