Seite 167 [167]
166 e Eltűnt falusi világok
kurzusokból ismert dimenziójával, az iskolai mobilitással folytatta kutatásait.
A mezőkövesdi gimnázium szerepét vizsgálta a parasztság , társadalmi moz¬
gásában" és módszere is megváltozott: az apa foglalkozását rögzítő beiratko¬
zási naplókat használta, valamint húsz interjút készített, amelyek az egyéni és
a családi aspirációkat és az iskoláztatás , élményeit" illusztrálták. A szerző
arra a meglepő eredményre jut, bár a foglalkozási kategóriák ezúttal is bizony¬
talanok, hogy az 1920-as években a diákok 3096-a , földműves foglalkozású"
családból származott, miközben az egykori szereplők másként , emlékeztek"
( nagyon kevés parasztgyerek volt", ,,a gimnazium nem a parasztoké”). A pa¬
rasztsag iskoláztatásának egykori diskurzusai (a családi gazdasághoz kötött
szocializáció) tehát a múlt emlékezetét is meghatározta; a kulturális mobi¬
litás és a társadalmi státus megváltozása ugyanakkor az identitás elbizonyta¬
lanodásához vezethetett (, se úr nem voltam, se paraszt, csak lebegtem, seho¬
va sem tartoztam").
A mobilitásvizsgálatok az 1980-as években a szociológusok és az etnográ¬
fusok között egyre népszerűbb életútinterjúk készítésével egészültek ki. An¬
dorka Rudolf a hagyományos ,, ISA-paradigmát" bírálta," mivel az nem ad
választ arra, hogy a mobilitás , ténylegesen mit jelentett az érintettek számára,
javult-e vagy romlott a társadalmi helyzetük, és szubjektíve hogyan élték meg
ezt a társadalmihelyzet-változást." Ezért a biográfiai módszerre hívta fel a fi¬
gyelmet, amely , közel áll a szóbeli történelemhez", és családtörténeteket, köz¬
tük parasztcsaládok több generációs életútját mutatta be. Pontosabban ennek
demogfráfiai-foglalkozási adatait, ami szerinte a , nagy strukturális folyama¬
tok" egyéni történeteket meghatározó szerepét illusztrálja."
Balogh Balázst nem a makroszintű változások és magyarázatok, hanem
a parasztságról (a paraszti gazdaságokról) alkotott tipológiák inspirálták. Úgy
érvel, hogy a kisalföldi Tápon végzett tizenöt éves terepmunka (az interjúk és
a résztvevő megfigyelés), az írott források, valamint 20-25 gazdaság , mélyfú¬
rásszerű" vizsgálata tette lehetővé a típusalkotást, a , modellértékű példák"
kiválasztását. Az általa bemutatott családtörténetek a gazdasági magatartások
változatosságát igazolták, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a mobilitást a csa¬
ládszerkezet, a demográfiai véletlenek (például az életben maradt gyermekek
19 Volt egy olyan fiú, aki gazdálkodónak ment. Ezen elcsodálkozott mindenki, miért jártál
akkor gimnáziumba, kérdezték. Elítélték, hogy minek járt iskolába, ha paraszt maradt."
Molnár M. 1989. 50.
470 Molnár M. 1989.
"I A Nemzetközi Szociológiai Társaság 1950-es években kialakított módszere.
42 Andorka R. 1991. 957-974.