Seite 168 [168]
A társadalmi mobilitás emlékezete e 167
száma) és a felekezeti kötődés egyaránt befolyásolta, összegzésében az életuta¬
kat mégis az önellátás , paraszti ideálképét megtestesítő" vagy attól eltérő stra¬
tegiakent jellemezte.?°
A lokális társadalmak , monografikus" kutatását és az egyénekig lebont¬
ható falutörténet megírását tűzte célul az amunkacsoport, amely 1983 és 1985
között Besenyőtelken készített több tucat életinterjút. Ezek egy része nyomta¬
tásban is megjelent (a monográfia vagy a tanulmánykötet a mai napig késle¬
kedik), és az utószó a szereplőkkel folytatott beszélgetések tanulságait is rög¬
zítette. Az élettörténetek a , jelentéktelennek tetsző" hétköznapokból épültek
fel, de nem nélkülözték a , valóságelemek mitikus átköltését" és az , önmito¬
lógia-alkotás" szándékát sem."" Hasonló konklúzióra jutott a , családtörténe¬
ti narratívákat" gyűjtő és a szimbolikus család fogalmáig eljutó Boreczky
Ágnes: a család nemcsak viselkedésmódokat és értékeket közvetít, hanem mí¬
toszokon és elbeszélt történeteken (családképeken) keresztül szocializál, és az
örökölt narratíváknak legalább a , szimbolikus időn és téren belül, mozgástér¬
növelő funkciójuk van."
Csupán néhány munkát mutattam be röviden, ami arra a következtetésre
vezet, hogy miként a parasztság osztálystruktúrában való elhelyezése, úgy az
abban való mozgatása is bizonytalan. A történeti, a szociológiai és a néprajzi
kutatások a , birtok" és a , kereset" (jövedelem) szerinti osztályok" változatos
kategóriáit használták (törpe-, kis- és középbirtokos parasztok; szegény-, módos
és vagyonos parasztság), de egyik stúdiumot sem a csoportok közötti mozgá¬
sok, hanem a parasztság, akár rendként, akár osztályként való felbomlása ér¬
dekelte, ebből következően például a foglalkozásváltást vagy a migrációt egy¬
irányú folyamatnak minősítették." A családtörténetek és az egyéni életutak,
továbbá az ezeket elbeszélő visszaemlékezések vizsgálata tette (volna) lehető¬
vé - ahogy Andorka Rudolf fogalmazott - a , társadalmihelyzet-változás"
megélésének vagy tapasztalatainak bemutatását." Az interjúkat mégis sokkal
inkább a múlt társadalmi valóságának, mint az életutak személyes reprezen¬
tációinak megismerésére használták, és a nyelvi elemzésük is elmaradt.
Én bizonytalan vagyok abban, hogy a következő visszaemlékezések alkal¬
masak-e a , megélt" társadalmi helyzetek szemléltetésére, az azonban felvet¬
hető, mit tudhatunk meg a falusi társadalmak , mobilitásáról", ha az egykori
#3 Balogh B. 2002. 271-274.
474 Orszigethy E.-Szuhay P. 1990. 175-178.
175 Boreczky À. 2002. 33-64.
#6 Max Weber kifejezese.
“7 Az „utöparaszti hagyomänyok”, valamint a „visszaparasztosodas” problemäjara nem
terek ki.
178 Andorka R. 1991. 959.