Page 161 [161]
160 e Eltűnt falusi világok
A föld és annak megmunkálása esztétikai érték (, szebb dolog", , elegánsabb",
,jobban örült akárki egy szép darab földnek"), ezzel szemben bármilyen ipar¬
szakma kosszal-piszokkal jar („koszvakarök”, „rissz-rossz csizmak”), tovabbä
semmittevés jellemzi. A mást vagy a számára kulturálisan idegent a tisztaság
és a szennyezettség ellentétében jeleníti meg és távolítja el önmagától, ami
hierarchiát teremt (, lenézték az iparosokat, meg is lehet érteni"), igaz, az op¬
pozícióban az emlékező attitűd, a fáradságos földművesmunka idealizálása is
szerepet játszik.
A narráció az egyik szomszédasszony által elmesélt történettel egészül ki,
ami a csoportok közötti mentális távolságot-közelséget az interakciókkal szem¬
lélteti. Bár a , ftőmolnár" (ez mégiscsak valami rangot ad neki) és a gazdalány
is esztétikailag vonzó (, szép legény volt", , szépen öltözködött"), és megvan a
választás lehetősége (ami dramaturgiailag fontos eleme a történetnek), utóbbi
végül a bemutatott kulturális normának (és az elbeszélés egységének) megfe¬
lelően cselekszik.§" Ami arra a következtetésre vezet, hogy a különböző né¬
zőpontokat (aktor, emlékező, történetmondó) egyesítő elbeszélő technika nem¬
csak felhasználja, hanem alakítja is a reprezentációkat.
A csoportos terepmunka során megszokottá vált, hogy ugyanazokat az
adatközlőket - hasonló vagy más-más témakörben - több etnográfus is meg¬
kérdezte. Nemes Bélával az 1940-es évek végén Tiszaigaron Fél Edit és Bakó
Ferenc készített interjút.
s Legfinomabb közöttük a lakatos és a gépész. Második helyen van a szabó, szűcs,
kalapos. Harmadik helyen az asztalos. Negyedik helyen a kerékgyártó, bognár, az
még elég tiszteletreméltó. Azután jön a kovács, a suszter a legutolsó. A bádogos
tekintélytelen. Egy ponyván árul a cigánnyal. A molnár tiszteletbeli ember, mert
az hal meg legutoljára éhen. Az első csoportba tartozik. A hentes és a mészáros
tiszteletbeli ember. A borbély egy ponyván árulhat a szabóval. A szíjgyártó is
tiszteletben álló ember... Az iparosnál általában tisztább a családi élet, mint a pa¬
rasztnál."
Márki Péter idevaló születésű volt, 1939-ben halt meg nyolcvanéves korában.
Annak az apja úriember volt, az anyját hívták Márki Zsuzsannának, ott szolgált
a Sárközieknél, azoktól lett Márki Péter. Nagyon tisztességes ember volt, de a mes¬
tersége miatt is Márki úrnak szólították. Vannak, akiket nem szólítanak, kivált, aki
korabeli. Ennek nem voltak rokonai Igaron, nem úgy, mint más parasztember, ha
#5 Douglas, M. 1966. 35-36.
#6 A , mesterjancsi" lekezelő kifejezést a 40-50 holdas gazdák használták. A keceli iparossäg¬
rol Juhasz A. 1984. 667-694.