Page 153 [153]
152 e Eltűnt falusi világok
tétel a cseléd vagy a szolga tartása)", az azonban szembetűnő, hogy az ön¬
szerveződéssel a kirekesztés és a tiltások sora jár együtt. Az exkluzivitás az
elbeszélés szerint agazdakörre jellemző, a polgárikör báljaira viszont , akárki"
bemehetett. Az egyletalapítás lehetősége nem azonos a tagok szabad akaratá¬
val és a csoportok egyenlőségével, a működést ugyanis — üj hierarchiäkat te¬
remtve - a helyi hatalom szabályozta és felügyelte ( nekünk három bálat en¬
gedélyeztek..., a mienket mindig rövidre szabták").
Kik alkották a mindenki számára nyitott, de a gazdák által elkerült, a fa¬
luban Bagós-körnek nevezett és ezzel szociokulturálisan pontosan azonosított
polgárikör tagjait. Erre az adatközlő személye adhat választ. Balogh Jánost
a történeti fogalomkészlet alapján az agrárproletárok vagy a törpebirtokkal
rendelkező félproletárok kategóriájába sorolhatnánk, igaz, ez semmit sem árul
el tevékenységének sokféleségéről, az életút változatosságáról, a megélt, illet¬
ve a falusi közösség által kijelölt társadalmi helyzetéről. A két világháború
között Balogh napszámos, részesarató, feles- és harmadosbérlő, valamint fu¬
varos, közben folyton gyarapítja birtokát. Akkurátus beszámolója szerint, az
1940-es évek elején ez összesen 1300 négyszögöl szántó és felesége örökségé¬
vel együtt, 785 négyszögöl szőlő — az ekkor már több mint ötvenéves emléke¬
ző két évtized alatt ennyit tudott összegyűjteni. Ennek lehetőségét a háború
után kapott leszerelési pénz teremti meg, majd hitelből vesz újabb és újabb
földdarabokat. Az előző adatközlő, Rozmics Péter önazonossága a múltba for¬
duló, a nagyapa tekintélyével (informális kapcsolataival) igyekszik megszilár¬
dítani, mégis a személyiség, talán a pauperizálódásból következő bizonyta¬
lanságát figyelhettük meg. Balogh János története egységes és töretlen, abban
nyoma sincs a kételynek. A narratíva énközpontú, a sikeres földgyarapítás
állomásait emeli ki: a , maga erejéből" vesz földet, az önállósághoz szükséges
lovat és kocsit, ezáltal az apjával szemben új társadalmi státust teremt (az élet¬
út összegzése: , az apámnak nem volt semmije, de én lovas-kocsis ember let¬
tem").
Azt nem tudjuk, hogy a polgárikör, melybe az emlékező is járt, teremtett-e
legalább laza csoporttudatot (Balogh a , nekünk", , mienk", , övék" kifejezése¬
ket használja); vagy a , polgári" jelzőhöz milyen képzetek kapcsolódtak, ma¬
436 Igy lehetett ez Barandon is, ahol az emlékező egy különös szokást említ: , Mikor elhagytam
az iskolát, tizenkét éves koromban (1921-ben), hát a gazdák kaszinójában lettem kaszinó¬
szóga. Én hordtam szét a faluban a meghívókat a bálakra. Újévkor a gazdák átengedték
a kaszinót a szógáknak, akkor vót a szógabál. Onnan tudom, hogy olyan 25-30 meghívót
vittem szét. Annyi gazda tartott szógát." Tehát évente egyszer, az újévi mulatozáskor, feje
tetejére állt a világ, aszolgák kaptak meghívót a gazdák kaszinójába, ami a dichotómikus
társadalmi rendet és a hatalmi viszonyokat tudatosította és stabilizálta egyúttal. Szabó L.
1985. 250, Schindler, N. 2000. 183, 201.